Magyar jogász-újság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - Kiutasítás és rendőri felügyelet

14 Magyar Jogász-Ujság VI. évf. ki és az egész ügyet nagyon sommásan tárgyalták le, ami minden esetre nagyon furcsa. Még furcsább azonban az a tény, amely a tárgyaláson szintén megállapítást nyert, hogy Voigt sehol sem telepedhetett le állandóan, mert mindenünnen csakhamar kiutasították, de nem valósíthatta meg azt a tervét sem, hogy kivándoroljon, mert nem tudott útlevelet szerezni. Az ember azt hinné, hogy a hatóságok kapva-kaptak az alkalmon, hogy a fegyencztöl megszabadítsák a német birodalmat. Ahelyett azonban, hogy soron kivül adtak volna neki útlevelet, Pontiustól — Pilátusig küldték. Másrészt rendőri megrendszabályozásokkal zaklatták a szabadon bocsátott fegyenczet, akiben meg volt a becsületes szándék ahoz, hogy uj életet kezdjen, egyik helyről a másikra hajszolták s újólag a bün lejtőjére szorították. Ezek a tények mutatják, hogy ugy a kiutasitási eljárásnál követett gyakorlat, mini a rendőri felügyelet is sok kívánni valót hagynak és hogy az idevágó rendelkezések alkalmazásánál nem annyira az egyes eset tárgyi körülményeit, mint inkább a hatóságok kényelmét tartják szem előtt. Hiszen tagadhatlan, hogy a szabadon bocsátott fegyenczek fölötti fölügyelet sok nehézséggel jár és hogy első sorban a társadalom védelmére kell figyelemmel lenni, de a rendőri hatóságoknak nem szabad géppé sülyedniök, mert máskülönben illuzóriussá teszik a törvény humánus intenczióit. Viszont őrizkednünk kell attól is, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntsük és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a rendőri felügyeletnek jó oldalai is vannak és hogy a rendőri felügyelet már számtalan büntettet akadályozott meg. — Magyarország elnéptelenedése. Az az áramlat, mely néhány óv óta mindjobban terjed az ország egyes vidékein, olyan mérveket öltött, melyek messze túlhaladják azt a kivándorlási lázt, amelyen Európa minden népe már átesett. Csakis Írországban találjuk párját ennek a nagymérvű kivándorlásnak, melynek oka ugy ott, mint nálunk is a gazdasági nyomorban és rendkívül visszás politikai körülményekben rejlik. 1899-ben a magyar kormány csak 33.938 Amerikába szóló útlevelet állított ki. Ez a szám 1902-ben 72.619-re, 1905-ben pedig már 169.461-re szökött föl. És természetesen nem kéj-vagy üzleti utazásokról, hanem ki-, vándorlásokról van szó. Ezt bizonyítja az amerikai statisztika is, amely szerint 1905-ben 163.703 magyar honosságú bevándorló érkezett az Egyesült-Államokba. Ezekhez járul még az a jelentékeny tömeg, mely tőlünk egyéb államokba, különösen Romániába vándorol ki. A többi államokba ugyanis 1905-ben 80.844 útlevelet állítottak ki. Ezeknek is legalább a fele románokból és erdélyiekből áll, akik Romániába vándorolnak ki. Eszerint tehát 1905-ben 200-OOOnél több lelket veszítettünk el kivándorlás folytán. Ezzel 'szemben a születések száma 1905-ben csak 150.970-nel haladta felül a halálozások számát, vagyis az ország lakossága 1905-ben 50.000 fővel csökkent. És ennek a ténynek megdöbbentő következményei vannak. így például a szepesmegyei Lubló községben a sorozásra kötelezett 647 egyén helyett csak 131 jelent meg, a többi 546 Amerikába vándorolt ki. De a megjelent 131 katonaköteles közül is csak 50-et lehetett besorozni, a többi katonai szolgálatra alkalmatlan volt. Nem gondolják-e politikusaink, hogy itt sürgős orvoslásra lenne szükség? — A mentelmi jog kiterjesztése Németországban. Még a birodalmi gyűlés feloszlatása előtt, annak szocziáldemokrata frakcziója_a mentelmi jog következő iránybani kiterjesztésére tettek indítványt a birodalmi tanácsban. A mentelmi jogra vonatkozó törvényes rendelkezések oly értelemben egészitendök ki : hogy a birodalmi képviselők ezen minőségükben szerzett tudomásukat, illetőleg a tanúvallomást megtagadhatják. Oly tárgyak, melyek a képviselő birtokába ezen minőségéből folyólag jutottak, illetve abban ilyenként vannak, a birói lefoglalás alól mentesek. Ugyanez vonatkozik a képviselő ily minöségbeni följegyzéseire is. — Az angol képviselőválasztás költségvetése. Hogy milyen óriási összeget emésztenek fel Angliában az általános választások, kitetszik abbó[ a kimutatásból, amelyet most tettek közzé. Egy jelölt választási költsége átlag 916 font sterling, vagyis 21.964 korona. Egészben kiadtak 1,166.958 font sterlinget a most lefolyt utolsó választásnál. Egy személyre átlag négy silling és egy penny jut, vagyis öt korona és négy fillér. Meg kell jegyezni, hogy ebben a statisztikában benne van a bukott jelöltek költekezése is. Mint mindenütt, itt is különféle az egyes területek ára. így például: Essex grófságban Romford kerület 3840 fontjába került Mr. Betthellnek. Legolcsóbban O'Brien jutott mandátumhoz, tiz fontért, amiből négy font személyes költségeire esett. Persze nem volt ellenjelöltje. A szocziálisták, átlagban olc^ óbban jutnak mandátumhoz, mint a többi párt tagjai, de köztük is van akárhány, aki szép pénzen vásárolta meg választói bizalmát. A miniszterelnök, akit egyhangúlag választottak meg, 469 fontot költött, a kincstár lordja 726-ot. Burns, a munkás-miniszter 872, a ragy Chamberlain 718-at, a fia Auesten 1824-et, Balfour, a bukott miniszterelnök, 997 fontot adott ki Manchesterben, ahol szerencsésen kisebbségben maradt. Meg kell még jegyeznünk, hogy az itt kimutatott jókora összeg csupa törvényes kiadás. A jogtalan megvesztegetés statisztikáját mind ez ideig nem sikerült összeállítani. — A Btk. novellája tárgyában az igazságügyminiszteriumban január 4-én szakértekezlet lesz. A négy tárgyra kiterjedő, 9 szakaszból álló novellával az igazságügyi kormány a törvény legégetőbb hiányain kiván segíteni. A novella „Törvénytervezet a bűntettekről és vétségekről szóló 1878 : V. t.-cz. és a kihágásokról szóló 1879 : XL. t.-cz. némely rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről" czimet viseli. — Régi szokások az igazságszolgáltatásban. Brüsszelben az elmúlt napokban sajátságos látványnak lehettek tanúi azok, akik a szépségéről hires „Nagy-tér"-en a kérdéses időben megfordultak. November hó 30-án bizonyos Conlure József nevű egyént in conlumaciam 20 évi fegyházra Ítéltek. Az ítéletet a következő módon hajtották végre: A téren egy oszlopot állítottak fel, amelyre az ítélet másolatát megerősítették. Három csendőr vigyázott az oszlopra, melynek közelében a hóhér (egy kedélyes korcsmáros) és ennek segédje foglaltak állást, ép ugy ott volt a közelben néhány igaz-