Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 3. szám - Dr Raffay Ferencz: A magyar magánjog kézikönyve. [Könyvismertetés]

58 Magyar Jogász-Ujság V. évf. itéltnek erkölcsi felügyelet alá helyezésétől tehető függővé. Az ítélet végrehajtásának felfüggesztése csak abban az esetben veszti el érvényét, ha feltételesen elitéit 5 éven belül ismét pénzbüntetésnél súlyosabb büntetésre Ítéltetik ; gondatlanságból elkövetett büntettek eseteiben a bíróság állapítja meg, vájjon a fellételes Ítélet végrehajtandó-e, vagy sem. A törvény továbbá azokról az esetekről is intézkedik, ha az elévülési időn belül elkövetett bűncselekmény miatt későbben emeltetik vád, vagy ha ujabbi, a feltételes ítélet hozatala előtt elkövetett bűncselekmények csak későbben derittetnek ki. A törvény az általános btintetőtörvénykönyv revíziójáig, legfeljebb azonban hat évig marad hatályban. Ezen korlátozó rendelkezés alól a 2. fejezetnek általános határozatai ki vannak véve, ezekre vonatkozólag külön törvény van kilátásba helyezve, mely szabályozni fogja az elbánást, melyben bűnös és elzüllött gyermekek és fiatalkorúak részesitendök. Ugyancsak a testi fenyítékkel foglalkozik az alábbi két amerikai törvény : 16. A kongresszusnak 1904. évi deczember hó 6 án tartott ülésén az északamerikai Egyesült-Államok elnöke a testi fenyítéket, mint alkalmas büntetésnemet olyan férjek ellen, akik feleségeiket verik, hozta javaslatba és ez alkalommal kifejtette, hogy ilyea esetekben a fogház nem alkalmas büntetésnem, mert ez gyakran súlyosabban sújtja a férj brutalitásának áldozatait, az asszonyt és a gyermekeket, mint magát a férjet, akinek elzáraratása következtében az asszony és a gyermekek az éhségnek és nyomornak vannak kitéve. Hasonlóan nyilatkozott a kolumbiai kerület „grand jury"-jének 1904. deczember 30-áról kelt jelentése is. Ennek következtében 1905. évi január 5-én oly értelmű törvényjavaslat (H. R. 17115. 58 th. Congress 3 D. Session) nyújtatott be a kongresszuson, hogy a kolumbiai kerületben azok a férjek, kik feleségeiket verik, vagy egyébként durván bántalmazzák, legfeljebb 30 botbüntetéssel büntettessenek meg. A törvényjavaslat még nem emelkedett törvényerőre. 17. Oregon államban 1805. évi május hónapban hasonló, 1905. évi február hó 22-én kelt törvény lépett életbe, melynek értelmében a férj nejének tettleges bántalmazása miatt fogház vagy pénzbüntetésen felül még 20 botütésig terjedhető mellékbüntetéssel büntetendő. 18. Azon svájczi kantonok (Neuenburg, Genf, YVaadt, Wallis, Tessin, Freiburg, Zürich, Bern, Solothurn, St.-Gallen) sorába, amelyekben a feltételes elitélés intézménye már életbe lépett, vagy lega'ább is ilyen irányú törvényjavaslatok várnak tárgyalásra, most Basel városa is belépett. A tanácsban 1905. évi május hó 10-én az Ítéletek föltételes végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat nyújtatott be. Ezen törvényjavaslat szerint a hiióság az ítéletben magában kimondhatja az ítélet végrehajtásának a felfüggesztését valamely, a baseli kanton büntetőtörvénye alapján büntetés alá eső cselekmény miatt történt elitélés esetében; a külön törvényben szabályozott rendőri kihágások tehát ezen törvényjavaslat hatálya alól elvonatnak; mert — mint az indokolás mondja — ez utóbbiaknál nem forog fenn annak szüksége, hogy az, aki először büntettetik meg, a büntetés megbecstelenítő hatásától megóvassék, amennyiben a rendőri kihágás miatt kiszabott büntetés az elitéltre nézve nem jár diffamáló következményekkel. A feltételes elítélésnek föltétele, hogy az ítélet legfeljebb hat hónapi fogházra, vagy behajthatlanság esetében hat hónapnál rövidebb tartamú szabadságvesztésre változtatandó pénzbüntetésre szóljon és hogy az elitélt 1. valamely a kanton büntetőtörvénye alapjai büntetendő cselekmény miatt eddig még el nem Ítéltetett legyen, 2. tettét nem aljas indokból követte el, 3. az okozott kárt tehetségéhez képest jóvátette. Az elévülési tartam 5 év, ha az elitélt olyan cselekményt követ el, mely a kanton büntetőtörvénye alapján büntetendő, a feltételes Ítélet végrehajtandó. 19. Ugyancsak a feltételes elítélés képezi tárgyát az 1905. márczius 31-én kelt japán törvény nek. Ezen törvény értelmében azoknak, akik egy éven aluli fogházbüntetésre ítéltettek, a büntetés végrehajtására 2—5 évi halasztás engedélyezhető, ha az illető az utolsó 10 év alatt nem volt fogházra vagy másnemű súlyos büntetésre ítélve. A halasztás engedélyezése bírói Ítélettel történik, rendszerint a büntetés kihirdetésével egyidejűleg. A büntetés végrehajtását felfüggesztő Ítélet ugyancsak birói ítélettel hatályon kívül helyeztetik, ha az elitélt valamely más, az elévülési idő letelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt fogházra vagy más súlyosabb büntetésre ítéltetik, vagy ha utólag kiderül, hogy a büntetés felfüggesztésének előfeltételei nem forogtak fenn. Ellenkező esetben a büntetés az elévülési idő leteltével elengedtetik. IRODALMI ISMERTETÉSEK. ^Dr Raffay Ferencz : A magyar magánjog kézikönyve. Második javitott és bővített kiadás két kötetben. Ára 16 korona. Ez a könyv rövid két év alatt most második kiadásban jelent meg. Az egyetemi professzorok könyveinél az nem ritka jelenség, hogy rövid idő alatt elfogyjanak, de nem is feltűnő, mert az illető tanár elé sok vizsgázó kerül s ezek a professzor könyvére rászorulnak. Más szempont alá esik azonban, ha egy vidéki kis jogakadémia tanárának a könyve jelenik meg ilyen gyors egymásutánban. Ez esetben ugyanis nem lehet szó a vizsgázók tömegének fentebb értett szükségletéről, hanem igen is arról, hogy az ilyen könyv magasabb rendű szükségletet elégít ki. Ebben találom a most szóban forgó mü uj kiadásának kriterionját. Van ugyanis néhány kimagasló és minden tekintetben számot tevő monográfiánk, de a magyar magánjog teljes rendszerétmég nem írták meg olyan módon és eredménynyel, hogy a mü ugy az elmélet, mint a gyakorlat szempontjából a magasabb igényeknek is megteleljen és hü, megbízható, szives barátja legyen a jogászközönségnek. Ilyen mü megírására vállalkozott dr. Raffay Ferencz, a magyar magánjogi irodalomnak ez a rendkívül szorgalmas és érdemes munkása. A czélt nagyon megközelítette s majdnem egy évtizedre visszanyúló irodalmi sikeres működésének és a most szóban forgó nagy müvében észlelhető nagy haladásának tekintetbe vételével jogos reményünk van, hogy a kitűzött magas czél elérésében versenytársait megelőzi. Ami már most magát a müvet illeti, annyi mindenesetre megállapítható már ezúttal is, hogy Raffay magánjogát a gyakorlati jogászság nagyon megszerette. Tüka ennek az, hogy a hivatás csalhatlan intuitiójánál fogva — ami a hivatás kétségtelen bizonyítéka is — czélját