Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 3. szám - Amerikai bankrablók. [2. r.]

ÍJ. BZ. Magyar Jogász-Ujság 58 pedig ; „A gazdagokat kirabolni és esetleg kincseik őrzőit megölni nem bűntett." A yeggeket hirtelen beálló akadályok gyakran kétségbeesett cselekede'ekre iagadják. A pénzt bármily áron is, de föltétlenül meg kell szerezniöi. Egy néhány tisztviselő agyonlövése nem okoz nekik különösebb lelki furdalásokatSok yeggel volt dolgunk, de ezek közt csak nagyon kevés olyat találtunk, akiknek úgynevezett lelkiismeretük volt. Ha az ember szemükre veti bűntetteiket, majdnem mindig az a válaszuk: „Miért is ne lopjak? Sokáig küzködlem, hogy becsületes életet folytassak, de hiába, nem sikerült. A világ köte'es nekem az életfentartásomhoz szükséges eszközöket megadni és ha azokat tőlem megtagadja, magam veszem el erőszakkal". Vallásos érzület a yeggeknél egyáltalán nem, vagy csak nagy ritkán fordul elő. A legtöbben mély erkölcsi színvonalon állanak és sokan közülük elfajultak. A yegg, ha egyedül van, gyáva, de ha öten-hatan vannak egy csoportban, vakmerők és nem ismernek félelmet. Az utóbbi 3 évben két esetre emlékezem, amikor megsebesült társukat megölték, nehogy élve kerüljön a rendőrség kezébe. Hogy nálunk annyira e'szaporodtak a yeggek, annak oka részben abban a körülményben is rejlik, hogy a pénzszekrényeknek és pinczéknek robbanó szerekkel való föltörése nem igényel kiváló ügyességet. És azonkívül nem is szükséges, hogy a yegg banda minden egyes tagja tudjon bánni robbanó szerekkel. A banda azon tagjai, akik őrszolgálatot teljesítenek, az eljárást lassanként megtanulják a-belső" társaktól; tudok rá esetet, hogy négy ilyen külső ember oly tanulékony volt, hogy négy külön bandát szervezlek. Csak kevés yeggnek van családja, vagy saját háztartása. Rendesen lebujokban, pálinkásbódékban és más iiyen helyeken élnek, amig a rablott pénzt el nem költik; ha azután kifogy a pénzük, uj betörést követnek el. Néhány év előtt Texas egy városába yeggek jöttek Azzal az ürügygyei, hogy éjjeli szállást keresnek, elmentek az elöljáróhoz és kérték, adjon nekik szállást. Az előljáró meg is engedte, hogy az éjszakát a községi fogházban töltsék és maga akarta őket odavezetni. A mikor a yeggek, akik a postahivatalt akarták kirabolni, a postahivatal elé értek, megragadták az elöljárót, kezeit hátrakötötték és magukkal vitték a postahivatalba. Ott azután az elöljárót bedugták egy postazsákba, melyet nyaka körül megkötöttek, ugy hogy csak a nyaka látszott ki belőle; ekkor odaállították a sarokba és hozzáláttak a pénztár feltöréséhez. Amikor az sikerült, magukhoz vették a pénzt és tanakodni kezdtek, mitévők legyenek az elöljáróval. Az egyik yegg kijelentette, hogy nem érti, hogyan lehet az elöljárót bérmentetlenül elküldeni és rögtön elkezdte a védtelen embert a legkülönbözőbb értékű bélyegjegyekkel teleragasztani. Amikor ezzel elkészült, a yeggek a szerencsétlen embert feje tetejére állították. Csak reggel sikerült az elöljárót ebből a veszedelmes helyzetből megszabadítani, amikor már alig volt benne élet. Más alkalommal egy yegg, aki a tervbe vett rablást kedvezőtlen időjárás folylán elhalasztani volt kénytelen, betért egy lebujba, hol törzsvendég volt és a pinczérnek egy üveget, melyben állítólag orvosság volt, azzal a kérelemmel adott át, őrizze azt meg, amig visszajön. A pinczér az üveget gyanútlanul a pénzszekrénybe zárta. Amikor a yegg a lebujból távozott, elfogták. Másnap reggel a korcsmáros észrevette az üveget és amikor értesült, hogy ki hagyta ott, rögtön gyanúsnak tartotta a dolgot. Áladta az üveget egy gyanut'an csavargónak, akit ismert és megbizfa, hogy dobja a tengerbe. Nagyon kemény hideg vo't, a csavargó pedig nem volt valami meleg ruhába öltözve, útközben tehát meggondolta a dolgot és amikor egy épülőfélben levő hí,z elé ért, eldobta az ü\eget. Irtóztató robbanás állott be, az épület majdnem egészen összeomlott. Amikor a csavargó visszatért a lebujba, a korcsmáros megkérdezte, vájjon a tengerbe dobta-e az üveget. „Nem tehettem — válaszolt a csavargó — mert amikor a tenger felé mentem, hirtelen földrengés állott be". Egy Arkansasban elfogott yeggnél egy nitrogliczerinnel megtöltött fiolát találtak A vádlott eltitkolta védője előtt, hogy a fiolában robbanó anyag van és elhitette vele, hogy az szemviz. A védő mikor beszéde közben azt követelte, hogy védenczét szabadlábra helyezzék, hirtelen megragadta a fiolát, azzal a bíró orra előtt hadonászva, kijelentette, hogy ann^k tartilma egyszerű szemviz és hogy á litását bebizonyítsa, el akarla törni az üvegcsét az asztalon. Ekkor hirtelen odaugrott a vádlott, megragadta a védő karját és kijelentette, hogy ártatlanságának ezen bizonyítékáról inkább lemond, semhogy megengedje a szemviz elpocsékolását. A yeggek letartóztatása és bűnösségük bebizonyítása szerfölött nehéz. Nagyon rilkán vagy sohasem mutatkoznak a szándékolt bűntett színhelyén vagy annak közelében és ezáltal megakadályozzák személyazonosságuk bebizonyításának a lehetőségét és azt, hogy őket a bürjtettel kapcsolatba hozzák. Az egyetértés és loyalitás nagy mértékben van náluk kifejlődve. Ha egyikük veszélyben van, társai minden lehetőt elkövetnek, hogy megmentsék, mindenkor készek őt a fogházból való szökésben támogatni, ámbár so's esetben csak hírből ismerik is bajban levő társukat. Sokan, akik betöréseiknél gazdag zsákmányra tettek szert, felhagynak veszedelmes foglalkozásukkal, valamely nagyobb városban letelepednek, ott pálinkásbódét vagy lebujt nyitnak. Ezek a helyiségek azonban találkozási helyül szolgálnak azoknak a yeggekcek, akik kevesebb szerencsével dolgoztak. A következő esetről van tudomásom : Egy nős yegget, akinek több gyermeke volt, hét évi fegyházra itélt a bíróság. Ugyanezen bandának, egy másik tagja azonnal beköltözött elitélt társának a lakásába; ezt a másik yegget egy betörés alkalmával azután letartóztatták és szintén több évi szabadságvesztés büntetésre Ítélték. Ekkor a bandának egy harmadik tagja foglalta el a fogva levő családfő helyét és ez a helyettesilés oly alapos volt, hogy mikor az első yegg a hét évi fegyház büntetés kitöltése után haza érkezett, családját megszaporodva látta viszont. Kivételes esetekben a yeggek nagy ravaszságot és hidegvért tanúsítanak. Egyik rablás alkalmával heves küzdelem tört ki az egyik őr és a rablóbanda között. Mindkét részről számos lövés történt; az őrt megölték, a yeggeknek sikerült megmenekülniük, de egyikük a hátán, a másik pedig a kezén sebesült meg. A banda