Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 1. szám - Magyar bíráskodás a múltban

18 Magyar Jogász-Ujsag V. e\f drágán volna megfizetve. Löffler tanár még néhány részletkérdést kifogásolt, például a kártérítés szűkkeblű meghatározását, s a kértérités megtagadását vizsgálati fogság s a csak 8 napi letartóztatás esetén s az állam pénzügyi megterhelésének aggályát túlzottnak mondotta. Az államnak nem szabad oly szegénynek lenni, hogy igazságtalan legyen. Előadását dr. Löffler e tételben reasszummálta: „Az ártatlanul elitéltek kártalanítása nem kegyelmi tény. Ez nem a méltányosság dolga, hanem azon tiszta öntudatra ébredtek jogos igényének teljesítése, akikkel az állam a jogszolgáltatás gyakorlása közben igazságtalanul bánt." Az előadást a nagyszámú hallgatóság élénk tetszéssel fogadta. — Felolvasás a római jogról. Jörs tanár, Wengernek utóda a bécsi egyetemen, római jogi tanszékének székfoglalóját a napokban tartotta. Jörs, az S. C. Silanianumot választotta felolvasásának tárgyául, ama senátus-conzultumot, amely a későbbi jogban az öröklésre való méltatlanság elveinek forrását képezte. Augustus császár idejéből származott eme rendelkezés, amely mindazon rabszolgát, kik uruknak erőszakos halála idején vele egy födél alatt laktak, a hóhérnak szolgáltatta ki. ha teljes erejükből uruknak segítségére nem voltak. Ezen senatus consultumhoz Jörs tanár nemcsak a jogászok, de a historikusok előtt is érdekes eszmelánczolást fűzött. Kifejtette, hogy ebből miképpen keletkezett az öröklésre való méltatlanság intézménye, igen érdekes képét rajzolta az akkori római birodalom szocziális állapotainak, amelyek egyedül tették megérthetővé az urnák biztonsága érdekében felállított ezen drákói rendelkezést. — Esküdtbíróság elé tartozó bűnesetek. Az 1897: XXXIV-ik t.-cz. 15. §. által esküdbiróság hatáskörébe utalt 18-féle bűnesetet pusztán emlékezetből ugy elsorolni, hogy azokból egy se maradjon ki, rendkívül nehéz feladat. Ezen a nehézségen akart könnyíteni lapunk kiváló munkatársa, Kóródy Sánáormármarosszigetijogakadémiai tanár ur, midőn ezt a 18 bűnesetet az alábbi versbe foglalta össze : Esküdtbíróság hivatott ítélni tizennyolcz Súlyos bűntettben, hol öt évnél több a vezeklés: Felségsértésben s ki királyt bánt tettlegesen; ki Hűtlenségbe esik; fellázad vagy hivatalból Jogtalanul valakit foglyul tart évnegyeden tul; Szándékos emberölés, gyilkosság, vagy ha kitétel, Súlyos testsértés okozással életet olt ki; Kutat megmérgez, közegészségünkre veszélyes Czikkeket árusít ; ki hajót, vaspályavonalt ront S általa embereket s árukat tesz ki veszélynek; Rablást, gyujtogatást követ el; vagy áradat által Emberi életet olt s ha veszélynek tudva kitenne; Fogva kinoz valakit, szolgául ád idegenbe ; Bűnös czélzattal fejletlen lányt aki szöktet; Gyermek rablását aljas czéllal köti egybe. Mindezeken kivül esküdtbirói ítélet Sújtja a vesztegetés legterhesb sulyu faját is; Végül azt, ki az itt jelzett-bűnökre gyűlésben Vagy sajtó utján nyíltan izgatni merészel. ^^Magyar bíráskodás a múltban. A vármegyék önkormányzata 1298-tól kezdődik, amikor a főispánok mellé vármegyénkint négy nemes adatott. Később — Róbert Károly alatt — ezeket szolgabiráknak nevezték s még nyolcz esküdt is adatott melléjük. Korábban a perdöntő bajvívás határozott, amelyet egyes megyék nemesei csakis a király jelenlétében tartoztak megtenni, így IV. Béla 1243-ban a szepesi nemeseknek ad ilyen jogot. A pozsonyi káptalannak 1289-ből kelt bizonyító levele szerint Andrássi Arnold Alsózópiból és Betehkezfi Jakab Felsözópiból 25 hold föld tulajdonjoga miatt vivtak ilyen perdöntő párbajt a pozsonyi főispán előtt s Andrássi pervesztes lett. Zsigmond király 1405-ben a szabad királyi városoknak is megadta ezt a jogot. Mátyás ellenezte ugyan, de végső esetben, más bizonyíték hiányában, megengedte. Az 1291-iki törvény szerint szolgabíró csakis nemes lehetett. A választást a nemesség végezte s egy évre szólt. Fizetést egészen a XVIl-ik századig nem kaptak, mivel az állás tiszteletbeli volt. Csupán sót és fát kaptak, valamint kiküldetési költségük térült meg s a bírságpénzek egy része illette őket. A városi bíráskodás már sokkal szervezettebb volt. Büntető-ügyekben a bíró, albiró (viceiudex már 1383-ban), jegyző, irnok voltak. Hegymester, (mezei ügyekben), erdőmester (erdészeti ügyekben), halászmester (halászatban), vásárbiró (vásári ügyekben), szolga-irnók vagy mester (szolgákkal szemben), zsidóbíró a zsidók egymás közötti dolgaiban ilélt. Voltak még : városi ügyész, orvos, sebész, borbély, bába. A törvényszéki bakó nem volt megvetett állás. 1388-ban a bakó fia pozsonyi tanácsos. Fenyitők és peczérek (sárkirály). A fő a polgármester volt — 1315-től. Csak a polgármester és az esküdtbirák (törvényszéki birák) nem kaptak fizetést egész a XV-ik századig, a többieknek rendes fizetésük volt s részben természetben kapták, mint pl. fát, olajat, zsemlyét. A ruházatot is természetben kapták 1534-ig. Ettől kezdve pénzben és pedig a polgármester egy évre ruhapénzül hét, a jegyző hat, a kamarairnok egy tallért. Csak a rendőrkapitány kapta továbbra is a ruhát és csizmát is természetben. A büntető- és magánbiráskodások a XlV-ik századig együtt voltak. Ekkor választatott külön — a városokban. — A hazai főiskolák hallgatóinak száma. Az 1905—1906. iskolaév első felének berekesztésével a közoktatásügyiminiszterium közzétette a főiskolai hallgatók kimutatását. E szerint a tanulók száma minden főiskolán növekedett, kivéve a műegyetemet és egynehány jogakadémiát. A fakultásokat tekintve, először történik most, hogy a joghallgatók száma megfogyott, bár ez az apadás a két egyetemen és a jogakadémiákon összesen nem volt több 6 hallgatónál. Ennél nagyobb apadás észlelhető a bölcsészeti szakon; mig az orvosi fakultáson mind Budapesten, mind Kolozsvárott erősen emelkedett a hallgatók száma. Az összes főiskolákon ebben a félévben 12.081 főiskolai hallgató volt, mig az előző évben 146-tal kevesebb. Ebből a számból a budapesti egyetemen járt 6675, a kolozsvárin 2386, a műegyetemen 1348 és a jogakadémiákon 167á tanuló. A budapesti egyetem a mostani 6675 hallgatójával szemben tavaly 117-tel kevesebb volt a létszám. Ebből a számból hittani karon volt 85, jogi karon 3847, orvosi karon 1104 és bölcsészeti karon 14H3. A fakultások közül a bölcsészeti karon kis apadás volt, a jogi karon szinte változatlan a létszám, mig az onosi karon nem kevesebb, mint 16 százalékos emelkedést konstatálhatunk ; itt ugyanis 951-ről 1104-re emelkedett a hallgatók száma és a pár év óta megindult gyarapodás ebben az évben immár határozott irányzatot mutat. — A kolozsvári egyetem 2386 tanulója közül jogász 1687, bölcsész 304, orvostanhallgató 183, matematikus 133 és gyógyszerész 79. A fakultások itt mindannyian gyarapodtak, kivált a jogi és az orvosi kar. Az összes növekedés 100 hallgatót tüntet föl, ami a budapesti egyetem 18 száza-