Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 3. szám - A házasságon kivül született gyermekek viszonyai és a Tervezet

56 Magyar Jogász-Ujsag IV. évf. frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, „— azon part és mederbirtokos, aki — a 66. §-ban megállapított szolgalmak gyakorlását meg nem engedi vagy akadályozza." Továbbá: az 1879: XXXI. (erdőjogi) t.-cz. 81. §. értelmében: „Ha valakit útközben, akár az erdőben, akár annak közelében, oly baj ért, mely miatt kénytelen volt erdei kihágást elkövetni — ugy ezen cselekvény nem büntettetik, mint kihágás. Az okozott kár, vagy az eltulajdonított dolog értéke azonban ez esetben is megtérítendő" — és a 103. §.: „Ha valamely állat, csakis az erdőbe való menekülés által óvathatott meg a fenyegető közvetlenveszélytől, ez esetben a büntetésnek nincs helye; az okozott kár azonban ez esetben is megtérítendő." A tenger alatti kábelek védelméről az 1888: X. t-. czikkében beczikkelyezettl nemzetközi egyezmény 1. czikke a tengeralatti kábelek elszakítását vagy megrongálását — érintetlenül hagyván az egyes államokban e részt fennálló kártérítési szabályokat — felmenti a büntethetőség alól, ha az elszakitások vagy megrongálások tetteseinek „—nem volt más, mint azon jogos czéljuk, hogy életüket vagy hajóik biztonságát védelmezzék, miután minden szükséges elővigyázati intézkedést megtették arra nézve, hogy ezen elszakitások vagy megrongálások elkerültessenek." A büntető határozatokat nálunk az idézett beczikkelyezett egyezmény 12. czikke értelmében az 1888 : XII. t.-czikkünk tartalmazza. E törvény 7. §-a a büntető határozatok (4., 5 és 6. §§.) alkalmazását kizárja, „— ha a tettesek a tényleg beállott szükség által kényszeríttetnek arra, hogy a tenger alatti kábelt saját életüknek vagy vizi jármüvek biztonságának megvédése végett elszakítsák vagy megrongálják". Az a kérdés, vájjon a büntetlenségen kivül a mi jogunk szerint a kártérítési kötelezettség is elesik-e vagy nem ? a törvényben megérintve sincs. Az elősorolt intézkedéseken kívül törvényhozásunk a magánjogi végszükség kérdésében sehol sem nyilatkozott; sőt ezek a törvényhelyek sem mondhatók valóban végszükségi §§-oknak, materialis értékük sokkal kevesebb, semhogy belőlük a magánjogi végszükség szabályozásáról megfelő képet meríthetnénk. Ha azonban már a tételes intézkedések is keveset mondanak a szokásos jogban, a judikatura kijelentéseiben még kevésbbé akadhatunk támpontokra. Vagy mert a végszükség tiszta esetei ritkák az életben is, vagy mert a közfigyelem a netalán mutatkozott jelenségek felett elsiklott, tény az, hogy a rendelkezésre álló döntvénygyüjteményeinkben szorgos vizsgálat után sem található eset arra, hogy bíróságaink e kérdéssel f oglalkoztak volna. Sőt még a büntető törvény 80. § ára sem tudtunk egyetlen esetet is felfedezni. j)r. Kolosváry Bálint, egyetemi m. tanár, kassai jogakadémiai tanár. Aházasságon kivül született gyermekek viszonyai és a Tervezet.*) ')\ XV11I. A Tervezetnek „a törvényiclen gyermek jogviszonyai" czimü fejezete (343—360. §§.) még a mai judikaturával szemben, mely pedig a házasságon kivül született gyermekekre nézve nem igen kedvező, határozott visszaesést mutat. Őszintén és határozottan kimondhatom, hogy valamint a házasságon kivül született gyermekek az állam, a társadalom mostoha gyermekei, ugyanúgy mostoha gyermeköknek tekintették a Tervezet és Indokolás szerkesztői, mint a Tervezet számos fejezetének szülői, „a törvénytelen gyermek jogviszonyai" czimü fejezetet. Ha jól emlékszem, a mi büntetőtörvénykönyvünknek a lopásról szóló fejezetéről mondja Fayer, hogy a törvény leggyengébb része kapta a legszebb indokolást. De hisz ez természetes is. A törvény szerkesztője érzi, hogy a törvény mely része laborál a legtöbb hibában és a törvény ezen részére fekteti az indokolásban a fősúlyt. Ámde „a törvénytelen gyermek jogviszonyai" czimü fejezetre vonatkozólag ez sem mondható el. E fejezet és indokol (IS cl cl legszebb harmóniában vannak. XIX. A fejezet számos szakasza szószerinti vagy szabad fordítása a német általános polgári törvénykönyv megfelelő szakaszainak. És pedig: A Tervezet 343. §-a megfelel a B. G. B. 1705. §-ának, a Tervezet 344. §-ának első mondata megfelel a B. G. B. 1706. §-a első mondatának, a Tervezet 348—355. §-ai megfelelnek a B. G. B. 1708—1714. §§-ainak, a Tervezet 356., 358., 359. §-ai megfelelnek a B. G. B. 1715-1716. §§-ainak, a Tervezet 360. §-a megfelel a B. G. B. 1717—1718. §§-ainak. Ezen szakaszokban csak néhány csekély eltérés van a Tervezet és a B. G. B. közt. így a Tenezet szerint a tartásdíj havonként fizetendő, a B. G. B. szerint három hónaponként; a szülési költségekre való igény a Tervezet szerint a gyermek születésétől számított három év alatt elévül, a B. G. B. szerint a gyermek születését követő hat hét leteltétől számított négy év alatt; a fogantatás időszaka a Tervezet szerint a gyermek születése napját megelőző száznyolczvanegyedik és háromszázadik nap között való idő mind a két határnap beszámításával, mig a B. G. B. szerint 180 usque 302 nap; az exceptio plurium concubentium ellen a nő a Tervezet szerint azon replikáczióval élhet, hogy a férfi a gyermeket születése után az anyakönyvvezető vagy más hatóság előtt személye") Eiőzö közleményt 1. a III. évf. 22. számában.