Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - Az uj orosz büntetőtörvénykönyv alapvonalai. [1. r.]

50 Magyar Jogász-Ujság IV. évf. gát, hogy eltulajdonítja egyik barátnőjének egy kabátját, ingét és nadrágját. Amerikában gazdáját állandóan hűségesen szolgálta. Lelkiismeretét azonban folytonosan furdalta az elkövetett lopás tudata. Szabadságot kért hát, visszautazott Németországba s bűnét töredelmesen bevallva, önként jelentkezett a hannoveri államügyésznél. Ez történt november 17-én. Rögtön vizsgálati fogságba helyezték s ott tartották ügyének egészen deczember 29-én történt letárgyalásáig. Ekkor azután 3 napi fogságot mértek reá, mit a vizsgálati fogság által kitöltöttnek tekintve, azonnal szabadon bocsájtották. Hat heti vizsgálati fogság tehát 3 napi fogság kedveért! Könnyelműbben az emberi szabadsággal már igazán nem is bánhatnának. A bűncselekmény olvannyira világos volt, hogy azt minden huzavona nélkül egy csapásra el lehetett volna intézni. A bűnös önmaga jelentette fel magát, töredelmesen bevallott mindent, vele szemben tehát csak a legenyhébb eljárásnak lett volna helye, miként az az ítéletben kifejezésre is jutott. Igazán érthetetlen tehát, miért kellett egy hosszú vizsgálati fogság gyötrelmeinek odavetni azt, ki saját elhatározásából szolgáltatván magát a büntető hatóságok kezeibe — szökésétől semmi esetre sem kellett tartani. Kodifikáczionális szemle. Az uj orosz büntetőtörvénykönyv alapvonalai. Non multum, sed multa. Kevesebb rendelkezés, több általánosítás. Az 1810. évi franczia „Code pénal" 484. §ból áll. A most érvényben levő 1872. évi német büntetőtörvénykönyvnek 370. § a van. Ezzel szemben a jelenleg érvényben levő orosz büntetőtörvénykönyv paragrafusainak száma nem kevesebb, mint 1711, nem is számítva azt a körülbelül 180 §-t, mely a békebirák Ítélkezése körébe tartozó büntetéseket tárgyazza. Az uj orosz büntetötörvénykönyv a paragrafusok ezen óriási tömkelegét 687. §-ra redukálta. Az első 72. §. az uj büntetőtörvény általános részét képezi és az első fejezetbe vannak foglalva, melynek czime : „A vétkes cselekmények és a büntetések általánosságban". A többi paragrafus 36 fejezetbe van foglalva. Minden fejezet a czimében megjelölt büntetendő cselekmények különböző nemeivel foglalkozik. így például a IX. fejezet czime: „A közegészség oltalmára szolgáló intézkedések megsértése", a XXIII. fejezet „A csalás"-ról szól stb. A most érvényben levő orosz büntetőtörvénykönyv ' nem ismer olyan műkifejezést, mely az összes büntetendő cselekményeket két osztályba sorozza, úgymint: bűntettekbe és vétségekbe. Ez a terminológia azonban, melyet az 1845-iki törvény a „Swod"-ból (összes törvények gyűjteménye) vett át, gyakorlati értékkel nem bir és nem is nyer alkalmazást. A „Swod" az összes büntetendő cselekményeket, az abban megállapított két büntetésnemnek megfelelően, két csoportba osztja és kriminális és rendőri deliktumokat állapit meg. Csakhogy az 1845. évi büntetőtörvény ezt a beositást nem alkalmazza és ugy a bűntettekre, mint a vétségekre is ugy kriminális, mint korrekczionális büntetéseket állapit meg. Az uj orosz büntetőtörvénykönyv 1 §-a az összes büntetendő cselekményeket a „vétkes cselekmények" általános gyűjtőneve alá foglalja. A 3. §. a legtöbb modern törvénynek megfelelően a büntetés mérve alapján a vétkes cselekmények három kategóriáját állítja fel, úgymint: súlyos büntettek, büntettek és vétségek. Ezt az osztályozást az 1810. évi franczia kódex alkalmazta először — alapját tisztára gyakorlati szempontok adták meg. A büntetendő cselekmények három kategóriájának ugyanis Francziaországban a bíróságok beosztása felel meg. Azonkívül ez a beosztás a törvényhozónak is bizonyos teknikai könnyebbséget okoz. így például, ha a kísérlet büntethetőségéről van szó, a törvényhozónak nem kell mindazokat az eseteket külön felsorolnia, amelyekben a kísérlet is büntetendő, hanem egyszerűen megjelöli a három kategória közül azt, amelyik azokat a büntetendő cselekményeket öleli fel, amelyeknek nemcsak elkövetése, hanem már megkísérlése is büntetőjogi represszáliákat von maga után. Az uj orosz büntetőtörvénykönyv szerkesztőit kizárólag a teknikai kényelem szempontja indította erre az osztályozásra. A főok, amely az ilyen osztályozást igazolná, tudniillik az a körülmény, hogy a büntetendő cselekmények három kategóriája a bíróságok külömböző kategóriáinak feleljen meg, Oroszországban — tekintettel azokra a különleges feltételekre, amelyektől az ottani bíróságok illetékessége függ — nem forgott fenn. Az osztályozás kényelmes volta az uj törvény általános részében a gondatlanságból elkövetett cselekmények büntethetőségére (48. §.), a kísérletre (49. §.), a bünrészességre (51., 52. §.), a büntetés átváltoztatására (55. §.), a felelősséget fokozó körülményekre (67. §.) és az elévülésre (68. §.) vonatkozó intézkedésekben nyilvánul. Amidőn arra a lényeges kérdésre térünk át, hogy tulajdonképpen mit büntet az uj orosz büntetőtörvénykönyv, — mindenekelőtt azt a szempontot kell figyelembe vennünk, amelyet az uj kódex a véllen, gondatlanságból eredő és szándékos cselekményekkel szemben elfoglal. A 48. §. kizárólag szándékos és gondatlanságból eredő cselekményeket etnlit. Ugy látszik tehát, mintha az uj büntetötörvénykönyv nem ismerne véletlen vétkes — s ebben büntetendő — cselekményeket. Ez azonban nem egészen igy áll. Az egyes vétkes cselekmények leírásánál az uj büntetőtörv-énykönyv több helyütt felemeli a büntetés mérvét a cselekmény későbbi teljesen véletlen következményei esetében. így például a 47. mely a súlyos testi sértésről szól, második bekezdésében igy szól: „ha az ilyen testi sértés a sértett halálát vonja maga után, a tettes tiz évig terjedő „katorgá"-val (kényszermunkával) büntetendő, — holott ezen § első bekezdése s/.erint csak 8 évig terjedő „katorga" szabható ki a bűnösre. Ugyanez az elv, amely a tettest felelőssé teszi cselekményének tiszta véletlenségből beállott olyan komplikáczióiért és következményeiért, amelyeket előre nem látott, sőt nem is láthatott, a 468. és 469. §-okban is érvényesül, de érvényre jut még néhány más szakaszban is, mint például a lopás, a csalás büntetésének megállapításánál is, a hol a büntetés mérvére nézve irányadóul szolgál, vájjon az okozott kár 500 rubelt meghalad-e vagy sem. Az ilyen intézkedések nem alkalmasak arra, hogv a büntetötörvénykönyv modern jellegéről tegyenek tanúságot. A köztudat már egész Európában elérte a fejlettség azon fokát, hogy meg tudja vonni a kellő határt a véletlen és szándékos vagy gondatlanságból eredő cse