Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - Sommás perben elkövetelt csalás

38 Magyar Jogász-Újság IV. évf. A szolgálatból kilépő segédet a szabad verseny kifejtésében — hazai jogunk szerint — a főnök tehát nem korlátozhatja. Még ha a szolgálati szerződés tartalmazna is ily irányú kikötést, u. n. versenykikötést (Konkurrenzklausel), ugy ez is hatálytalan volna, mert nem volna kellő jogi alap arra, hogy a szerződés ezen pontjának megsértése miatt a korábbi főnök kártérítési igényt érvényesíthessen. Ausztriában nem régiben történt, hogy egy ily szerződéses kikötés felett megindult birói eljárás folyamán az osztrák iparbirósági fórumok e szerződést a jó erkölcsökbe ütközőnek (B. G. B. 878. §.) mondották ki s érvénytelenségét s joghatálytalanságát itéletileg állapították meg.19) Az uj német kereskedelmi törvény (Handelsgesetzbuch vom 10. Mai 1897.) a versenykikötést a szolgálati szerződésben bizonyos korlátok között megengedi s az ily szerződéses megállapodást kellő jogvédelemben is részesiti. E törvény (H. G. §. 74.) szerint ugyanis a főnök és segéd között létrejött oly megegyezés, mely ez utóbbit a szolgálati viszony megszűnése után ipari tevékenységében korlátozná, csak annyiban kötelező, amennyiben die Beschránkung nach Zeit, Ort und Gegenstand nicht die Grenzen überschreitet, durch welche eine unbillige Erschwerung des Fortkommens des Handlungsgehülfen ausgeschlossen wird. A korlátozás, a szolgálati viszony befejezésétől számítandó három éven tul nem terjedhet. A megegyezés érvénytelen, ha annak megállapításakor a segéd kiskorú volt. Érvénytelen, illetőleg hatálytalan továbbá (H. G. §. 75.) e kikötés az esetben is, ha a főnök szerződésellenes magatartása feljogosítja a segédet a szolgálati viszonynak azonnal való felbontására. Ugyanez áll akkor is, ha a szolgálatot a főnök mondja fel, ha csak a felmondásra önhibáján kívül álló nyomós ok nem szolgáltatott alkalmat, vagy a főnök a segédnek a legutóbb élvezett szolgálati bérét a versenykikötés tartamára is tovább fizeti. Ha a segéd a versenykikötés megsértésének esetén kötbér fizetésére kötelezte magát, ugy a főnök kizárólag e megítélt kötbért követelheti, mi mellett esetleg figyelembe veendők a német polg. törvénykönyvnek (B. G. B. 343. §.) az aránytalanul magas kötbérek leszállítására vonatkozó intézkedései. Kártérítési igény ki van zárva. Ezzel ellenkező szerződéses megállapodások semmisek.20) A német kereskedelmi törvény életbeléptetésére vonatkozó törvény (Einführungsgesdtz zum Handelsgesetzbuch vom 10. Mai 1897., Art 9. II.) egyidejűleg a német ipartörvényt (G 0. 133. 19) Sammlung von Entscheidungen der K. K. Gewerbegerichte. Herausgegeben vom K. K. Justizministerium Wien, 1901. II. 199. 1. — L. továbbá : Smidt. A jó erkölcsök elleni szerződés egy esete. Ügyvédek Lapja. 1901. 52. sz. 20) A versenytilalom az uj német kereskedelmi tör\ényben. Jog 1901. 293. 1. §. f.) is megpótolta azonos rendelkezésekkel. A versenykikötés az ipari alkalmazottak közül csak a fontosabb teendőkkel megbízott segédszemélyzetre (Betriebsbeamte, Werkmeister und Techniker) nyerhet alkalmazást (G. 0. §. 133. f.), de nem érvényesíthető a szorosan vett iparos segédekkel vagy mesterlegényekkel szemben. A segédnek a felmondási időre járó illetményei az ipartörvény szavai szerint a segéd kilépése előtt esedékesek, s függetlenek a segéd esetleges kártérítési igényének érvényesithetésétől. E részben tehát a főnököt feltétlen fizetési kötelezettség terheli. A szolgálatból törvényes ok nélkül elbocsátott segédnek ennélfogva a szolgálati viszony megszűnése napján azonnal joga nyilik a felmondási időre járó fizetését egyszerre követelni, még akkor is, ha fizetését a szerződés szerint utólagos havi részletekben kapta. Ha a segédnek fix fizetésén kívül nyereségi jutalék is volt biztosítva, ugy a felmondási időre ezt is követelheti s ezt is ugyancsak a szolgálatból való kilépése napján.21) A szolgálati bizonyítványnak a főnök részéről történt kiállítása s annak a segéd részéről való elfogadása és felhasználása által a felek között megállapodás jött létre az iránt, hogy a köztük létezett szerződéses jogviszony és annak megszűnési oka e bizonyítvány tartalmához képest biráltassék meg. Ebből következik, hogy az esetben, ha a szolgálati bizonyítványban oly záradék fordul elő, mely szerint a segéd a főnöknél viselt állásából saját kérelmére bocsáttatott el, a segéd a felmondási időre járó fizetést nincs jogosítva követelni.22) Dr. Moldoványi István, kir. iparfelügyelö. X Sommás perben elkövetelt csalás. A kir. járásbíróság alperes férjet havi 50 korona ideiglenes női tartási dijban marasztalta el azon indokból, mert a férjnek nem volt joga a tőle neje által, egy féltékenységi jelenetből kifolyólag és férje bosszantására elvett pénzzel telt tárczát attól erőszakkal visszavenni és így a felperes feleségének ezen általa kierőszakolt jelenet után kilenczedik napon bekövetkezett eltávozása jogos indokból történt. A férj által közbevetett felebbezés folytán a kir. törvényszék első tárgyalásán alperes bizonyította, hogy neje okleveles tanítónő, a ki rövid idővel férje elhagyása után állandó alkalmazást is nyert, a miből kifolyólag havi 50 korona fizetést, teljes élelmezést, lakást és kiszolgálást kap ellenértékül. Felperes, természetesen ezt tagadta és a következő tárgyaláson becsa2i) Curia 1897. évi I. G. 346/96. sz. Grecsák I. 30 1.; Curia 1897. évi 1167. sz. Dt. III. f. IX. 115. 1. 22j A Curia 1882. évi. 708. sz. Márkus II. 24. 1.