Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - Magyar leánykereskedelem

1. BZ. Magyar Jogász-Ujság 15 a négy deceniumon át méltán szerzett babérokra, amelyeknek egyik szerény levelét alkossa reverencziánk itt tolmácsolt kifejezése. Hogy a jog fogalma természeténél fogva minő tág, nyulékony és a legkülönbözőbbképpen formálható, azt mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy ugyanazon jogkérdés, de még ugyanazon irott törvény is, különböző politikai pártok által minő ellentétes s a legvariálóbb módon értelmezhető. A törvényhozási teknika tökéletességének szükségességét dokumentálja a magyar képviselőház házszabályainak, a ház feloszlatására vonatkozó 1867-es törvényeknek variáló magyarázata, de sőt még a deczember 13-iki képviselőházi eseményeknek a büntetőtörvénykönyv melyik szakaszai alá való szubszumálásának kérdései, illetve a szóba jöhető szakaszoknak legkülönbözőbb értelmezése, Minél tökéletesebb valamely kodifikáczió, annál teljesebben zárja ki minden lehetőségét a törvény többféle értelmezésének. Ha ehhez kétség nem fér, ugy valójában be kell látnunk, hogy tételes törvényeinknek igen nagy része, de még a legújabbak is, — mint maga az alig 8 éves bűnvádi perrendtartásunk — a kodifikaczionális teknika tökélyétől igen távol áll. Ha tenat törvényalkotásra legközelebb ismét sor kerül, ugy kodifikátorainknak különös figyelmébe ajánljuk a törvényrendelkezéseinek világos, a többféle értelmezhetőséget kizáró szövegezését; mert ez nemcsak minden modern kodifikácziónak ma már elengedhetetlen alapföltétele, de az igazságszolgáltatás egyöntetűségének is — mondhatni — első garancziája. A budapesti kir. ítélőtábla uj elnököt kapott. Csathó Ferencz, a magyar királyi Kúriának volt tanácselnöke neveztetett ki e diszes állásra. A kir. Ítélőtáblák deczentralizácziója óta a budapesti kir. Ítélőtábla is, mintfelebbviteli igazságügyi fórum, elvesztette a deczentralizáczió előtti országos fontosságát és a többi Ítélőtáblával egyazon, bizonyos értelemben többé kevésbbé helyi jelentőségű igazságügyi fórummá vált. Ámde megtartotta közjogi fontosságát éppen a budapesti kir. ítélőtábla elnöki állása, akkor, midőn ezen állással egyszersmind a főrendiházi tagság is jár. Már ez okból is a helyi érdekességet túlhaladó fontosságú eseményként kell megörökítenünk a budapesti ítélőtábla elnöki állásának Csathó Ferencz általi betöltését. Csathó négy évtizede buzgó munkása az igazságszolgáltatásnak, aki alapos tudásával és kiváló adminisztratív képességeivel méltán tölti be azon előkelő állást, amelyre kineveztetett. Az uj elnök 59 éves és 1871. óta — midőn a nagyváradi kir. járásbíróságnál albiróvá neveztetett ki — tölt be birói hivatást. A debreczeni kir. ítélőtábla tanácselnöke, majd kúriai biró, a marosvásárhelyi, majd a szegedi kir. ítélőtábla elnöke lett; végül 1901-ben a kir. kúriához tanácselnöknnk neveztetett ki, ahol a váltó- és kereskedelmi tanácsot vezette. Ausztriában mozgalom indult meg a büntetőtörvénykönyvnek a becsületsértésekre vonatkozó rendelkezései szigorítása érdekében. E mozgalom megindítói már egyéniségüknél fogva annak oly nyomatékot adnak, hogy már ezen körülmény is e mozgalomnak — legalább is részbeni — sikerét biztosítja. Lammasch tanár, a legkiválóbb osztrák kriminálista, a becsület erőteljesebb védelmének érdekében, törvényjavaslatot készített, melyben tervezett eljárási módok és büntetési nemek hivatva volnának a párbajok számának csökkentésére, a becsületsértésekre kiszabni ajánlott büntetési nemek szigorúsága folytán. Kétségtelen, hogy a becsület védelme ugy nálunk, mint Ausztriában anyagi és perjogi hiányokban szenved. Ismeretes, hogy a becsületsértési perek nagy részében a vádlott csak pénzbüntetésre ítéltetik, ami semmiképpen sem alkalmas az idegen-becsület sértésétől elriasztani. Amellett a proczesszuális szabályok is manapság olyanok, hogy a panaszos sok esetben az általa indított eljárás során az ellene felajánlott valóságbizonyitás menete alatt ujabb és ujabb indokolatlan inzultusoknak van kitéve, anélkül, hogy a bizonyittatni kivánt becsületsértő állítás valósága sokszor távolról is beigazolást nyerne. Mindezeken a szóban lévő osztrák törvényjavaslat segíteni kiván. A mozgalom, annál inkább figyelmet érdemel, mert büntetőtörvénykönyvünk revíziója küszöbén nálunk is megszívlelendő óhajokat vet fölszinre. JOGÉLET. ^ Magyar leánykereskedelem. Kiviteli czikkeink közül a külföld az utóbbi időben nagyon megkedvelt egy olyan „élvezeti" czikket, amelyet, fájdalom, nem mutat ki az áruforgalmi statisztika : a magyar lányokat. Ma már ugy áll a dolog, hogy e tekintetben kivitel dolgában megelőzzük Európa más államait s az egész világ tudja, hogy a legszebbek a prostituáltak szomorú táborában a magyarok között találhatók s a nyugati nagyvárosokban már-már a „magyar lány" szomorú gyűjtő nevével jelölik a bukottak táborát, Belgrádban pedig „magyar kolónia" néven a nyilvános házakat kell érteni. A nemzetközi leánykereskedés elleni kongresszuson, amely az idén szeptemberben Zürichben ülésezett, sok szó hangzott el e szerencsétlen bukottak védelmében, kiket az üzleti érdek a bün karjaiba sodor a menekülés minden reménye nélkül. Minden fölmerülő súlyos társadalmi kérdésben eleinte tájékozatlanul tapogatózik a tudomány és a