Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - A gondnoksági eljárás a polgári perrendtartás javaslatában

1. sz. Magyar Jogász-Ujság 3 bujkál és így a szakértői megvizsgálást lehetetlenné teszi. A javaslat szerint a gondnokság alá helyezendőt, ha idézésre meg nem jelenik, a biró elővezettetheti és ekként biztosithatja annak szakértői vizsgálását. Az ilyen elővezetés azonban nem biztosítja a megvizsgálást akkor, amikor az elmeállapot megállapítása czéljából egyszeri vagy akár többször ismételt megfigyelés helyett az illető egyénnek huzamosabb időn át állandó megfigyelésére, az egyes tüneteknek az egyén egész életmódjára kiható folytonos és megszakítatlan szakértői észlelésére van szükség. Ha a megvizsgálandó, elmegyógyintézetben van, az állandó megfigyelésnek nincs akadálya; de ha a gondnokság alá helyezendő elmebeteg intézeten kivüli ápolásban van, az állandó megfigyelés majdnem kivihetetlen, mert az ilyen észlelést máshol, mint szakszerűen berendezett elmegyógyintézetben gyakran egyáltalában nem lehet végezni. Ezért a javaslat jogot ad a bíróságnak arra, hogy a megvizsgálandót elmegyógyintézetbe helyeztethesse (716. §.) A bíróságnak ezt a jogát azonban az esetleges visszaélés meggátlása czéljából erős korlátokkal veszi körül a javaslat, nevezetesen az elhelyezés megengedését kérelemhez köti, leghosszabb tartamát 6 hétben állapítja meg; az elhelyezést egyáltalában csak akkor engedi meg, ha a szakértők a hosszabb ideig tartó megfigyelést szükségesnek tartják és másként nem végezhetik; nem szabad az elhelyezést elrendelni akkor, ha az illető egészségére káros lenne; az elhelyezés kérdésében az atyát vagy a gyámot és az árvaszéki ügyészt mindig meg kell hallgatni és az elhelyezést elrendelő végzés ellen halasztó hatályú felfolyamodással lehet élni. Másik fontos ujitása e javaslatnak az, hogy az elmebetegnek feltétlenül kötelező birói megvizsgálását az összes elmegyógyintézetekre, tehát az állami elmegyógyintézekre is kiterjeszti és ezzel a mai eljárásunkban e részben fennálló különbséget megszünteti. A mai eljárás 36. §-a szerint ugyanis az állami intézet vagy közkórház igazgatójának az intézetbe történt felvételről szóló jelentés ugyanis szakértői vélemény hatályával bir és az elmebeli állapotnak a biró részéről szakértői szemle utján való megvizsgálását mellőzhetővé teszi. Igaz, hogy a mai eljárás szerint joga van a bírónak a szakértői szemlét elrendelni, ha további megfigyelés vagy felülvizsgálat szükségesnek mutatkozik ; minthogy azonban a bíró a mai eljárás mellett az intézetben elhelyezett elmebeteggel nem' érintkezik, állapotáról közvetlen tudomása nincs; hacsak az illetőnek olyan hozzátartozói, a kik az elmebetegség fenforgását vita tárgyává tennék, nincsenek, nincs a bírónak rendelkezésére semmi olyan adat, a minek az alapján a további megfigyelés vagy felülvizsgálat szükségességét vizsgálhatná és igy a 36. §-nak erre vonatkozó biztositéka merőben illuzórius. A peranyag e hiányosságának további hátrányos következménye az, hogy a bírónak semmi támpontja sem lévén az intézeti igazgató értesítésében foglalt annak a kijelentésnek, hogy az illető elmebeteg megbirálására, minden mérlegelés és minden kritika nélkül magáévá teszi az intézeti igazgató véleményét, ugy, hogy a gondnokság alá helyezés kérdését az esetek túlnyomó többségében nem a biróság, hanem az intézeti igazgató dönti el. A javaslat szerint minden esetben feltétlenül meg kell történni a szakértői szemlének és azon a bírónak legalább egy izben jelen kell lennie. Ezt a szemlét csak akkor lehet mellőzni, ha az elmeállapotot a biróság a gondnoksági eljáráson kivül, ez eljárás szabályainak megfelelően már megvizsgálta A javaslat itt a közegészségügyi törvény (1876: XIV. t.-cz.) 63. §-ának rendelkezésére czéloz, mely szerint elmebetegnek magángyógyintézetbe való felvételére az elmebetegség birói megállapítása szükséges, mely megállapítást birói szemle előz meg. Hogy ez az eljárás egyébként milyen viszonyban áll a gondnoksági eljáráshoz, azt az életbeléptetési törvény fogja meghatározni, de a javaslatnak a birói szemlét általánossá tevő rendelkezéséből következik, hogy a felvételhez szükséges birói szemle tekintetében sem lehet az elmegyógyintézetek egyes nemei között különbséget tenni, hogy tehát az állami elmegyógyintézetbe való felvétel is birói határozat tárgya lesz. Ugyanaz az álláspont ez, melyet az országos közegészségi tanács megbízásából az elmebetegügyi törvényről készített tervezetében Babarczi-Schwartzer Ottó is elfoglalt. Az előkészítő eljárással megbízott biró addig folytatja az eljárást, mig a per határozathozatalra vagy a bizonyítás elrendelésére megérett. Ekkor bemutatja az elnöknek, a ki az ügy szóbeli tárgyalására tüz határnapot. A szóbeli tárgyalás általában ugyanígy folyik, mint más per tárgyalása, azzal a fontos eltéréssel azonban, hogy a rendelkezési és a tárgyalási elv meg van szorítva és ezzel kapcsolatban az officziálitás elve érvényesül. Nevezetesen a biróság a kérelmek megalapítására felhozott okok megítélésére befolyással biró tényeket és bizonyítékokat hivatalból is figyelembe veszi és a bizonyítás és mulasztás szabályai akként módosulnak, hogy a felek tényei és mulasztásai ne köthessék meg a bírót meggyőződésének megalkotásában. Ehhez képést a nyilatkozatok elmulasztásának, a biróság előtti beismerésnek vagy elismerésnek következményeit megállapító szabályok a gondnoksági perben nem nyernek alkalmazást, az esküt a felek el nem engedtetik, a fél eskü alatti kihallgatását csak más bizonyíték kiegészítéséül lehet elrendelni, egyezségi eskünek nincs helye, a feleknek a felebbezési tárgyalását elmaradása az elintézést nem gátolja stb.