Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 24. szám - Párizsi ügyvédek

24. sz. Magyar Jogász-Ujság 507 hiánya a férfiak támadását a nöi erkölcsök ellen még sokkalta inkább fokozza, sőt fokozza azt a veszélyt is, hogy a kéjenczek minden aggodalom nélkül a tisztességes leányok elcsábítását is megkísérlik. A házasságon kivül született gyermekek kisebb vagy nagyobb száma a különböző jogterületeken, a legkülönbözőbb okokra vezethető vissza és nem tulajdonitható a különböző országokban érvényben levő jognak; a házasságon kivül született gyermekek számára nagy befolyást gyakorol a családalapításnak politikai és gazdasági okokból való megnehezítése; tény az, hogy erre való tekintettel, az egységes jogterületek különböző vidékein a törvénytelen gyermekek száma is nagyon különböző. A polgári törvénykönyv megszövegezésénél tehát eltértek a vélemények a fölött, vájjon az apasági keresetek megengedhetősége a nők ellentállási erejét, vagy pedig a férfiak csábítási kedvét csökkenti e nagyobb mérvben és kétséges volt, vájjon az eddig rendelkezésre állott statisztikai adatok elegendök-e, hogy belőlük következtetni lehessen arra a befolyásra, amit a törvénytelen gyermekek születésének számára a különböző jog gyakorol, mert hiszen a különböző jogterületek különböző államokra terjednek, amelyeknek, gazdasági és politikai viszonyai egymástól lényegesen eltérők. Ez az aggodalom ma már alaptalan és nem állhat meg olyan statisztikával szemben, mely ugyanarra az országra vonatkozólag az apasági perek megengedhetősége előtt és után házasságon kivül született gyermekek számáról nyújt képet. Ilyen statisztika áll rendelkezésünkre ElsassLotharingiára vonatkozólag — ámbár csak néhány évről szól is az. Ezen statisztika az alábbi adatokról számol be : A született összes A házasságon kivül szügyermekek közül letett gyermekek közül élve halva összesen élve halva összesen > « szül 2 tett született összesen született született összesen 1897 50636 1635 52271 4179 180 4359 1898 50266 1574 51840 4103 193 4296 1899 51968 1690 53658 4172 194 4366 1900 51703 1635 533^8 3815 183 3998 19ul 53381 1633 55014 3884 167 4051 1902 52718 1624 54342 3716 157 3873 Összesen 23869 1074 24943 Eszerint tehát, mig a születések száma meglehetősen arányos emelkedést mutat, mely körülbelül 4°/o ot tesz ki a szóban'^forgó 6 év alatt, addig a törvénytelen gyermekek száma, mely az 1897—1899. esztendőkben alig változott, 1900-ban egyszerre 368-al, vagyis körülbelül 9°/o-kal, 1902-ben pedig ismét 125-el, összesen tehát mintegy 12°/okal csökkent. Ez arra enged következtetni, hogy az apasági keresetek megengedhetőségének kedvező befolyása nagyobb mérvben nyilvánult a férfiaknál, mint a nőknél. Ez a kedvező befolyás annál becsesebb, mert a vagyontalan férfiaknál — akik pedig túlnyomó többségben vannak — az apasági keresetek csak nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nincsenek hatással, annál nagyobbnak kell tehát lennie a hatásnak a többi férfiaknál. A fentebbi statisztikai adatokból azonban nem minden alap nélkül vonhatunk következtetést arra a kedvező befolyásra is, amelyet az uj jog a nőkre gyakorol. Mert az a körülmény, hogy a halva született törvénytelen gyermekek száma még nagyobb arányban csökkent, mint a házasságon kivüli születések száma, vagyis 1899-től 1902-ig 194-ről 157-re, tehát mintegy 20%-kal szállt alá, arra a feltevésre jogosit, hogy a házasságon kivül teherbe ejtett nők ugy a terhesség, mint a szülés idejében nagyobb gondosságot tanúsítanak a gyermek iránt, amióta a természetes atya részéről tartási díjra számithatnak. A következő évek statisztikája bizonyára más államokban is, amelyekben előbb a franczia jog volt érvényben, igazolni fogja azokat a kedvező következtetéseket, amelyeket a fentebb felsorolt, csak néhány évre terjedő és egyedül Elsass-Lothringiára vonatkozó adatokból le lehet vonni. F—y. Párizsi ügyvédek. A franczia ügyvédek valósággal államot képeznek az államban. Autonóm bíráskodást gyakorolnak önmaguk fölött s büntetést szabnak egyes oly cselekményekre, melyeket az általános jogszabályok nem is tiltanak. Még emlékezhetni ama bünperre, amely Francziaországban Brierre gyermekgyilkos ellen folyt. A vádlott védője ez irányban fennálló tilalom ellenére valamelyeskerülő uton ajánlotta fel a gyilkosnak szolgálatait, amit a párisi „barreau" azzal torolt meg, hogy az ügyvédet még a per folyama alatt kizárta tagjai sorából. Anélkül, hogy az állam ez irányban valami befolyást gyakorolna, maguk határoznak az ügyvédek tagok felvétele és kizárása fölött. Évenként elnököt választanak ma°uk közül, a „batonniert", aki a testületet kifelé képviseli. Dubuit ügyvéd, aki a Humbert—Daurignac-féle-milliós csalás ügyében nagyon kétes szerepet játszott, pár év előtt szintén batonnier volt s bizonyára már ezen ténynek elégnek kellett volna lennie, hogy a vád ellen ne védekezzék a hiszékenységével és ostobaságával. Hiszen egy vezetőszerepet játszó ügyvédnek igy védekezni nem lehet, mert az ügyvéd a valóságban — legalább is franczia felfogás szerint — még sohasem volt hiszékeny és ostoba Az a körülmény, hogy Brierre gyermekgyilkos védőjét kizárták a kiváló tiszteletnek örvendő ügyvédi karból, érdekes bepillantást enged a franczia ügyvédi kar beléletébe. Az az előkelő színvonal, amelyen a franczia ügyvéd áll, nem engedheti meg, hogy klienseket fogdosson. Nem szabad irodáját lapban hirdetnie, körlevelek utján, személyesen vagy írásban szolgálatait ajánlgatni, vagy ezzel közbenjárót vagy ügynököt megbízni. Még tovább is mennek és megtiltják azt is, hogy foglalkozását és czimét a levélboritékra nyomassa, illetve azt ezen feltüntesse. Nem szabad a kapura czimtáblát tenniök. Akik ezen rendszabályok ellen vétenek, azokat a „barreau" elé idézik s vagy megintik, vagy kizárják. Ezzel azonban még nincs kimerítve a franczia ügyvédi rendtartás bizarrsága. A franczia ügyvédnek ugyanis nem szabad az ő szolgálataiért jutalmat követelni. Ezzel a tetőpontját éri el az alakoskodás, mert mi sem természetesebb, mint hogy a franczia ügyvédnek sincs eszeágában, hogy ingyen dolgozzék, de nem is kiván senki sem ily önzetlenséget tőle. Azok a szabályok, amelyeket a barreau ez irányban alkotott, minden.