Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - A bolgár kereskedelmi törvény - A svájci házassági vagyonjog reformja - Belga elmebeteg-törvény

48G Magyar Jogász-Ujság III. évi'. bolgár kereskedelmi törvény. A bolgár nemzetgyűlés megszavazta a bolgár kereskedelmi törvény novelláját, melynek lényeges határozmányai a következők: A kereskedelmi törvénynek az a határozmánya, hogy üzemüket Bulgáriára kiterjesztő külföldi részvénytársaságok tartoznak bulgár alattvalókból álló három tagu igazgató választmányt alakítani, érvényen kivül helyeztetik. Külföldi bizlositó-társaságok nem tartoznak többé bulgáriai díjbevételük felét bolgár hatóságoknál letétbe helyezni, de a leteendő biztosíték, mely eddig 2—500.000 frank volt, ezentúl 3—500 ezer frank. A novella szigorítja továbbá az eljárást olyan csődesetekben, melyekben a hamis bukás gyanúja forog fönn és érvényteleneknek nyilvánítja a csődbemondás előtt rokonoi részére telt vagyonelidegenitéseket. Hanyag tömeggondnok 50—200 lev birsággal sújtható minden egyes mulasztásért; sőt esetleg fölmenthető. A tömeggondnok díjazása csak igen nagy csődtömegeknél haladhatja meg az évi 1500 frankot. A birói költség, egyezség esetén is, a tényleges aktívák 1 százalékjában állapittatik meg. — A vagyonbukott kereskedő neje sem a hozománya, sem egyéb követelése révén nem vehet részt a kiegyezés fölött való szavazásban. Ez vonatkozik arra az egyénre is, a kire a nő a csődnyitást megelőzött évben a férje ellen való követelést átruházta. Birói egyezség nem köthető, ha : 1. a vagyonbukott szökésben van ; 2. hamis bukás gyanúja alól nem tisztázta magát; 3. egyszer már csődben volt; 4. nem ajánl föl legalább 40 százalékot; 5. 18 hónapon tul való határidőre akarja a fölajánlott hányad fizetését halasztani. \£ A svájczi házassági vagyonjog reformja. Az uj svájczi polgári törvénykönyv tervezete a következő rendkívül fontos rendelkezéseket tartalmazza : A 179. szakasz ekként rendelkezik. „Ha a férj neje és gyermekeivel szembeni kötelezettségeit elhanyagolja, ugy a biró, — bármely vagyonjogi viszonyok között éljenek is a házastársak egymással szemben — a férj adósainak meghagyhatja, hogy fizetéseiket egészben vagy részben, a feleség kezeihez teljesítsék.* Ezen rendelkezésnek főképpeni czélja a munkásosztályban a munkabérnek a férj által való „elivásáf lehetetlenné tenni és így közvetve az iszákosság terjedését is korlátozni. A tervezet egyébként iszákosság vagy rossz magaviselet alapján a gondnokság elrendelését is lehetővé teszi, mely ismét egy oly rendelkezés, mely főképen a feleség és gyermek javát czélozza. Az indokolás ez irányban azt mondja, hogy a használt azon kifejezés, hogy „rossz magaviselet" (mauvaise-conduite) nem jelent többet, mint a tékozlás és hogy az iszákosság és rossz magaviselet nagyobb szocziális veszélyeket rejtenek magukban, mint amaz. A legtöbb svájczi államnak ma érvényes joga szerint a férj még gyermekének bölcsőjét is eladhatja, hogy ivási hajlamának, vagy egyéb szenvedélyeinek kielégítést szerezhessen, anélkül, hogy a feleségnek bármely törvényes eszköz állana rendelkezésére ennek megakadályozására. ^IÉ— Belga elmebeteg-törvény. Már régóta kiván a közvélemény mindenütt egy szerves elmebeteg-törvényt. Legutóbb készült el egy ilyennek tervezete Belgiumban és hozatott nyilvánosságra a .Psychiatrischen en Neurologischen Bladen" czimü lapban. Ii kérdés törvényhozási rendezése nálunk is aktuális lévén, helyénvalónak tartoltuk egy ily tervezet készültét fölemlíteni. A tervezet igen sok uj figyelemreméltó rendelkezést tartalmaz, benne természetesen igen sok önmagától értetődőt is. így tartalmazza a többi között azt is, hogy az elmebeteg-gyógyintézetek igazgatójának orvosnak kell lenni; minden 100 betegre egy orvosnak kell jutni. A betegnek jogai a legteljesebb mértékben megóvatnak és a beteg azon kívánságának, hogy ügyvéddel vagy orvossal akar beszélni, illetve, hogy azok hozzá elhivassanak, feltétlenül elég teendő. A beteg minden munkájáért fizetést kap és a megszolgált összeg elbocsátásáig megőrzendő. Az ellenőrzés igen szigorú. Röviden, igen sok benne az utánzásra méltó. Belgium érdekében azonban sokkal kívánatosabb volna, általában egy racionális elmebeteg ápolást teremteni. Ez ugyanis egyenesen borzalmas. Az államnak igen kevés állami intézete van és igen sok magánintézete; ezen utóbbiak is többnyire papok kezében. Az egész, szakszerűen nem is képzett ápoló személyzet — még az állami intézetekben is, — papokból áll, amely a ruházkodásban és az élelmezésben is rendelkező jogkörrel birván, abból minél több hasznot igyekszik húzni. A legszomorúbb e mellett, hogy az orvos szavának semmi súlya nirscs. Innen van az, hogy mindenütt kényszerzubbonyok és magánzárkák vannak túlsúlyban, daczára annak, hogy oly kiváló szakemberek, mint Lentz és Moher már régóta küzdenek ezen állapot ellen. Az igazgató egyedül lakik bern az intézetben, s az orvosok pedig a?on kivül. Utóbbiak csak rövid időre jönnek az ápoldába és főképpen a magángyakorlatot űzik. Tudomány rájuk nézve nem létezik. E mellett a szegény betegek relatív sokkal rosszabbul vannak, mint a gazdagok. Igen sokan közülük szükségtelenül magánzárkákban és kényszerzubbonyokban szenvednek, vagy altatószerekkel elkábittatnak. A valóságos európai botrány ez, amelynek ezen ország politikai helyzete is az oka, amely a modern berendezésekről, intézményekről és tudományosságról tudni mit sem akar. — A korlátolt beszámithatóságuakról szóló svájczi törvénytervezet. A tervezet főbb vonásaiban a következő : 1. A vétkesnek talált korlátolt beszámithatóságu bizonyos meghatározott büntetésre Ítéltetik el. A biró a büntetést szabad mérlegelése szerint enyhítheti; sem a büntetési nemhez, sem a büntetési mértékhez, amelyet a kérdéses bűntettre a törvény rendel, kötve nincs. 2. Ha a korlátolt beszámithatóságu egyénnek állapota, valamely gyógyintézetbe vagy ápoldába való felvételét követeli meg, ugy ezt az illetékes hatóság ren deli el. 3. A büntetés végrehajtásaily esetbenfelfüggesztetik. 4. Annak az elitéltnek, aki valamely gyógyintézetbe vagy ápoldába utaltatott, ezen helyeken való tartózkodási ideje a kiszabott büntetés tartamába betudatik. Irodalmi ismertetések. — Beck Dénes: Tanulmány dr. Nagy Ferencz szövetkezeti törvénytervezetéről és a budapesti kereskedelmi és iparkamarának a kormányhoz való felterjesztéséről. Az előttünk fekvő füzetben a gyakorlat embere nyilvánítja nézetét a legújabb szövetkezeti törvényter-