Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - A szocziális törvényhozás Svájczban

23. sz. Magyar Jogász-Ujság 485 — Németalföld az Iszákosság ellen. A német alföldi parlament teljes hét hetet töltött a szeszes italokkal való visszaélésről szóló törvény módosításával. Már 25 év előtt foglalkozott a törvényhozás ilyen törvénynyel; akkor azt hitlék, hogy az iszákosság (genévre-pestis, amint Hollandiában az ottani boróka pálinka túlságos élvezetéből származó betegséget nevezik) ellen eléggé hatályos óvóintézkedésnek fog bizonyulni a szeszes italok — csak pálinka, nem pedig bor és sör — kimérésére jogosító engedély (vergunning). korlátozása és a nyilvános részegség büntethetőségének kimondása. Az évek folyamán a törvény különböző módosításokon ment keresztül, de ezek sem bizonyultak elégségeseknek a kivánt czél elérésére; és minthogy a mostani kormány „keresztényinek vallja magát és ez alapon hivatva érzi magát arra, hogy a közerkölcsök javítására fordítsa minden erejét, csak természetesnek találták, hogy az uj kormány programmjának egyik pontjául a szeszes italokkal való visszaélésnek az eddigieknél sokkal erélyesebb módon való meggátlása szerepelt. A szándék kétségtelenül üdvös volt, de az erő, melylyel a kormány ezt a dicséretes czélt meg akarta valósítani, — elégtelennek bizonyult. Már az előbbi törvény szigora komoly aggodalmakra adott okot és még azok a körök is, melyek a törvényhozás szándékát méltányolták, rosszalták azt a módot, melylyel a törvényhozás a szerzett jogok fölött minden skrupulozitás nélkül egyszerűen napirendre tért. De hát az érdekeltek segitet tek magukon és ha például a vergunning törvény szerint csak személyhez és nem a házhoz volt kötve, amelyben a szeszes italokat kimérték, a nagyobb üzletek tulajdonosai üzleteiket részvénytársaságokká alakították át, melyek jogi személyek lévén, a vergunning mégis a házhoz kötve maradt, és ily módon kijátszották a törvényt. Ezeknek és más hasonló visszaéléseknek akarta végét vetni az a törvényjavaslat, melyet dr. Kuyper a népképviselet elé teijesztett és amelyet hét hétig tárgyaltak. Nagy önbizalommal terjesztette be dr. Kuyper a javaslatot, de már a tárgyalás első napjaiban észrevette, hogy a népképviselet hangulata nem kedvez a javaslatnak. A javaslat ennek folytán lényegesen megváltozott. A törvénybe egész sora a rendelkezéseknek vétetett föl, amelyek semmi összefüggésben nem állanak egymással és nemcsak a szeszes italok kimérésével foglalkozóknak, hanem általában a közönség személyes szabadságát hallatlan módon korlátozzák. Ezentúl a vendégfogadós, ha van is „vergunning"-ja, nem adhat a nála megszállt vendégnek cognacot vagy pálinkát. Az állam, valamely tartomány vagy község tulajdonát ké pező épületben nem szabad szeszes italokat kimérni. Ez a tilalom az egyes községek, mint például Amsterdam, Rotterdam stb. által örök bérbe adott kávéházakat menthetlenül tönkre teszi. Ha valamely társaság vasúton vagy hajón utazik, az utasnak nem szabad útitársát egy korty pálinkával vagy cognaccal megkínálnia. Ha valamely részvénytársaság, melynek háza részére vergunningja van, ezt a házat hangverseny vagy szini előadás czéljaira átengedi, nem szabad a vendégnek a fekete kávéhoz egy pohár cognacot kiszolgáltatni. Részvénytársaságok jövőben csak abban az esetben kaphatnak „vergunning"-ot, ha vendégfogadójuk vagy klubházuk van. Ha a korcsmáros kertjét a házától közút választja el, nem szabad a kertben a vendégnek szeszes italokat kiszolgáltatni. Épen ugy tilos a pályaudvarok és hajóállomások várótermeiben a szeszes italok kimérése, csakis a hálókocsi társulat étkező kocsijai vannak a tilalom alól kivéve. Ezen és hasonló intézkedésekkel vélik elejét vehetni az iszákosságnak. De alighanem csalódni fognak. Az uj törvényt — mint helyesen mondja egy németalföldi lap — a közönséges polgár megérteni nem tudja, az a jogtudós előtt is valóságos labirintus, a zugirász számára bőséges jövedelmi forrás, a rendes polgárra a gyűlöletes bosszantások egész sora hárul a törvényből, melyet mind amellett elég könnyen lehet kijátszani. Az eddigi törvény hatálya alatt, 1901-ben 32.126 ítéletet hoztak az iszákosság elleni törvénybe (drankwet) ütköző vétség miatt, mely szám azonban az uj intézkedések alatt mértani haladvány szerint fog emelkedni, >É A szocziális törvényhozás Svájczban. A munkásnövédelmi törvény (amely nemsokára tiz esztendős lesz) meghozatala és a hét év óta életben lévő gazdasági törvény óta, amely megadta a gazdasági személyzetnek a szükséges védelmet, a szocziális törvényhozás Zürich kantonban jóformán elaludt. Az ipartörvényt, amely különösen a kézműiparban és kereskedelmi téren egyes időszerű reformokat léptetett volna életbe, a népszavazás (referendum) elvetette; az államnak annyi baja volt magával, milliós deSczitjével, hogy nem volt ereje a szocziálpolitikai munkára. Utóbb ismét vita tárgyává tették az elvetett ipartörvénynek legalább egyes részeit, legújabban pedig a tanonezokra vonatkozó szakaszokat. A kantonttnács előtt van egyik bizottsága által kidolgozott tervezete a tanonczokról szóló törvénynek ; ennelí főczélja a tanonezok tökéletes kiképzésének biztosítása és a tanonezoknak lelkiismeretlen mesterek által történt kizsákmányolása ellenében való védelme. A fönt emiitett törvény kiterjeszkedik minden kézmüj vesi, kereskedelmi és ipari szakmával foglalkozó ta! nonezra. A korminiinuin az első kategóriára nézve a 15., a két utóbbira nézve a 14. életévben van megállapítva. Minden tanonczviszonyról Írásbeli tanonezszerződés állíttatik ki, melyet be kell terjeszteni a közgazdasági igazgatósághoz. A tanonezviszony azonnal megszüntethető, ha az üzlettulajdonosban nincs meg a szükséges biztosíték a tanoneznak czélszerü kiművelésére. Az üzlettulajdonosnak a tanoncz szellemi és testi jólétéről is tehetségéhez mérten gondoskodnia kell és másra, mint a hivatásos szolgálattételre csak akkor alkalmazhatja őt, ha ez által nem gátoltatik meg a tanoncz mesterségének elsajátításában. Ami a netaláni bérfizetést illeti, nem alkalmazható a tanonczczal szemben az akkor tí-rendszer. Kötelező (a tanonezokra nézve) a nagyobb képzettséget nyújtó iskola látogatása, a mesternek erre nézve a szükséges időt, hetenkint 4 munkaórát engedélyezni kell. A tanonezviszony befejezése utáni időre vonatkozó versenyklauzula semmis. A tanonezvizsgálatok kötelezők, ezeknek költségeit az állam magára vállalja. A második javaslat, amely ismét életre kel az elvetett ipartörvényből, a vasárnapi szüneti törvény. Végül a kormány is életbe léptetett még egy reformot. E szerint szeptember 1-én lépett életbe az állásközvetitési irodákra vonatkozó uj rendelet, amelynek főczélja mindezen irodákra a hatósági felügyelet kiterjesztése, a hivatalos díjszabási tarifát és az óvadéki kötelezettséget illetőleg; az 1886-tól érvényben levő rendelet csak a tulajdonképeni „cseléd" irodákra vonatkozott.