Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 21. szám - Az ártatlanul szenvedett vizsgálati fogságért járó kártalanításokról szóló német törvény

430 Magyar Jogász-Ujság 111. évf. E kártalanítási igény két esetben feltétlenül ki van zárva, mig a többi kizárási okok csak fakultative alkalmazhatók. A kártalanításhoz való jog feltétlenül ki van zárva, ha a vizsgálati fogság a letartóztatottnak szándékossága vagy súlyos gondatlansága folytán rendeltetett el. Valamely jogorvoslat elmulasztása nem tekintendő ily gondatlanságnak. A kártérítés nyújtása megtagadható, ha a letartóztatottnak vizsgálat tárgyává tett cselekménye nagyfokú tisztességtelenséget, illetve erkölcstelenséget árul el vagy ha ezt az akarat szabad elhatározását kizáró ittas állapotban követték el, nemkülönben ha a ténykörülményekből kitűnik, hogy a letartóztatott valamely bűntett vagy vétség elkövetését előkészítette. Ugyanez az elv érvényesül akkor is, ha a letartóztatott a letartóztatás idejében polgári jogaitól megfosztva volt vagy ha rendőri félügyelet alatt állott vagy ha a letartóztatott ellen a büntetőtörvénykönyv 181. §-a (Zuhalterparagraph) avagy a 362. §-a alapján (utóbbi a 361. §. 3—8. pontjában felsorolt kihágások miatt nyer alkalmazást) az utolsó két éven belül az országos rendőrhatósághoz való utalása jogerősen kimondatott. Végül kizárható ez igény, ha a letartóztatott fegyházbüntetésének kiállása óta 3 év még nem telt el. A letartóztatottnak adandó kárpótlás tárgyául azon vagyoni kárt jelöli meg a törvény, amelyet a letartóztatott a vizsgálati fogság következtében szenvedett. A megtérítendő vagyoni kárhoz tartozik a ptkv 252. §-a értelmében az elmaradt haszon is, melynek terjedelméről ezen szakasz részletesen intézkedik. A kormányjavaslattal szemben örvendetes további intézkedése a törvénynek, hogy az utóbbi szerint ezen kártérítési igény kiterjed a fogságnak az elfogatási parancsot megelőző idejére is, ha az elfogatási parancs kibocsátása előtt a terhelt elővezettetett vagy előzetesen letartóztattatott. A tartásra jogosultakat annyiban illeti kárpótlás, amenynyiben tőlük a tartás a vizsgálati fogság által elvonatott. Az eljárásra vonatkozólag a törvény főbb rendelkezései a következők: A kincstár kártérítési kötelezettségéről a biróság a vizsgálati foglyot felmentő ítélettel egyidejűleg külön végzésben határoz. Ilyen végzés újból hozandó, ha az ítélet ellen használt perorvoslat folytán ujabb felmentés mondatik ki. Ezen jogorvoslattal meg nem támadható végzés nem hirdetendő ki, hanem a felmentő ítélet jogerőre emelkedése után kézbesítés utján közlendő. Ha e végzés az államkincstár kártérítési kötelezettségét megállapítja, ugy azon tartásra jogosultakkal is közlendők, akik a vizsgálati fogolylyal közös háztartásban nincsenek, amennyiben tartózkodási helyük a biróság előtt ismeretes. Ennek a rendelkezésnek annyiban nincs nagy gyakorlati jelentősége, mert egyrészt figyelmen kivül hagyása nem vonja maga után a végzés hatálytalanságát (a törvény: e végzés „soll" és nem ,,muss mitgetheilt werden" kifejezéseket használ) s másrészt mert a vizsgálati fogolylyal közös háztartásban nem élő tartásra jogosultak tartózkodási helye bizonyára számos esetben ismeretlen a biróság előtt. E rendelkezések megfelelően alkalmazandók, ha a vizsgálati fogságban lévő ellen a további eljárás birói határozattal megszüntettetik. Ha valaki az államkincstár kártérítési kötelezettségét megállapító végzés alapján igényét érvényesiti, a végzés kézbesítésétől számított hat hó alatt mellőzés terhével — ez tehát záros határidő — tartozik azon törvényszék mellé beosztott államügyészségnél, mely az elsőfolyamodásra illetékes volt, kérvény (Antrag) alakjában fellépni. Ezen kérelem fölött a legfőbb igazságügyi hatóság határoz, Poroszországban tehát az igazságügyminiszterium. Ezen határozat ellen a törvényes (peres) útra lehet lépni, mely per a határozat kézbesítésétől számított legkésőbb 3 havi záros határidő alatt megindítandó. Ezen igények felett dönteni, kizárólag a törvényszékek polgári tanácsa a pertárgy értékére való tekintet nélkül illetékes. A kérelem feletti határozat jogerőre emelkedéséig az igény másra át nem ruházható. Magát a kártalanítást azon szövetséges állam kincstára adja, melynek bíróságához a büntető eljárás első fokon tartozott. E mellett a törvény kifejezetten rendeli, hogy a kincstár a kifizetett kártérítés erejéig mindazon jogokba lép, melyek a kártalanitottat harmadik személyekkel szemben ugyanazon alapon azért illetik meg, mert a vizsgálati fogságot ezeknek jogellenes cselekedete idézte elő. Ismeri a törvény a kérdéses határozat hatályvesztését és a teljesített kártalanítás visszakövetelését is, valamint a legfelsőbb országos igazságügyi közigazgatási hatóság határozatának s a kártérítés fizetését rendelő végzés hatályának felfüggesztését is. A kérdéses végzés hatályát veszti ugyanis, ha a felmentett hátrányára az eljárás ujrafelvétele elrendeltetik vagy ha az ellen, ki ellen az eljárás megszüntettetett, a vád újra való felvétele után a büntető eljárás megindittatik. Ha a kártalanítási összeg már kifizettetett, ugy az visszakövetelhető. A kormányjavaslat ama rendelkezését, mely szerint ez esetben a kamatok is megtéritendők, az országgyűlés törülte. A legfelsőbb országos igazságügyi hatóság fent érintett határozatának végrehajtása felfüggesztetik, ha a felmentett terhére az eljárás ujrafelvétele inditványoztatik vagy ha az ellen, aki ellen az eljárás megszüntettetett, a per újra felvétetett. E törvény megfelelően alkalmazandó a katonai büntető eljárásban felmentettekre is. Természetesen ez esetben más hatóságok — sőt más pénztár is — fognak eljárni. Más hatóságok járnak közre azon ügyekben is, melyekben elsőfokon a Reichsgericht s melyekben a konzuli biróság bir haráskörrel, egyébként a törvény ez esetekben is változatlanul alkalmazandó. Végül megjegyzendő, hogy e törvény rendelkezései külállamok alattvalóira csak annyiban nyerhetnek alkalmazást, amennyiben a Reichsgesetzblattban történt kihirdetés értelmében a viszonosságra az illető állam szintén köteles. Valóban kíváncsian várjuk az ismertetett törvény hatályának első éveire vonatkozó statisztikai adatokat, különösen az irányban, minő anyagi áldozatokkal fogja terhelni ez az államot. Mert ha a törvény gyakorlása a szűkkeblűség jegyében álland, ugy szocziálpolitikai tekintetben rosszabb lesz az eddigi helyzetnél s czélja megvalósítását meg sem fogja közelíthetni. L. — A biztosítási szerződésről szóló német törvényjavaslat — mint értesülünk — a német birodalmi igazságügyi hivatalban elkészült és a kormány