Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 21. szám - Külföld a magyar javítóintézetekről

21. sz. Magvar Jogász-Uisag 425 és a feleknek joguk van hozzá, hogy bármikor ujabb bizonyítékokra hivatkozzanak. Ily módon a per egyes perbeli cselekmények sorozatára bomlik fel, melyeket gyakran hosszabb időközök választanak el egymástól. Ehhez járul a tárgyalások meghiúsulása is, amely gyakran a felek akaratától független. A törvényhozás nagyon is tágra szabta a kereteket, amelyek között a polgári perek folynak és ez a körülmeny is egyik oka a perek hosszú tartamának, amely annyi panaszra szolgáltat okot. Ezen kell tehát segítenie a reformnak. E tekintetben értékes útmutatásokat nyújt az osztrák polgári perrendtartás. Kérdés, vájjon Ausztriában az elintézés gyorsasága nem az alaposság rovására történik-e ? Az előadó erre nemmel válaszol. A gyorsabb elintézés oka inkább abban rejlik, hogy az osztrák perrend, mely az esetlegességi elvet nem ismeri és amely szerint a felek által felajánlott ujabb bizonyítékokat mellőzik abban az esetben, ha a halasztási szándék nyilvánvaló, a pert egyetlen tárgyalásban konczenlrálja, a melyben a szóbeli tárgyalás az eljárás központja és a tárgyalást az Ítélkező bíróság előtt többnyire be is fejezik. Ha tehát Németországban a feleknek perbeli közreműködését korlátozni kívánják, ez — mint azt a régebbi gyakorlat is igazolja — nem fogja a perek gyorsabb elintézését eredményezni. Ami pedig azt az indítványt illeti, hogy a telek a tárgyalási határidő előtt ténymegállapitó perirat benyújtására köteleztessenek és ily módon a lelek támadása és védekezése az ítélethozatalig némileg korlátoltassél;, ez nagyon is hasonlítana az esetlegességi elvhez való visszatéréshez, amelyet az előadó perhorreszkál, mert ez ellenkeznék a mai jogtudattal, egyértelmű lenne az Írásbeli eljáráshoz való visszatéréssel és megszüntetné a biró kérdezési jogát és kötelességét. Előadó véleménye szerint a periratok váltása után egy szóbeli tárgyalás volna tartandó, ezen az összes bizonyítékokat és az egész peranyagot tárgyalják le és ez a tárgyalás ítélethirdetéssel végződjék. Ez azonban csak abban az esetben vihető keresztül, ha az előkészítő eljárást megváltoztatják. Mindenekelőtt rövid előzetes határnapot kell kitűzni, amelyen az ügyvédi képviselet az alperesre nézve nem kötelező. Ha az alperes perbe bocsátkozik, akkor kitűzendő a tárgyalási határnap : a felek által felajánlott bizonyítékokat nem szabad mellőzni, ellenkezőleg, azok behatóan mérlegelendők, ami a szóbeli tárgyaláson nagyobb nehézségek nélkül történhetik; az elkésetten bejelentett bizonyítékot csak akkor mellőzze a bíróság, ha a halasztás szándéka nyilvánvaló. Az előadó a kézbesítés hivatalos rendezését kívánja, de a feleknek formalisztikus megkötését és rendelkezési joguknak bármilyen korlátozását mellőzni kell; a bíróság törekedjék a tárgyalás összpontosítására, hogy a pert, hacsak lehetséges, egyetlen tárgyaláson befeiezze. A formulázott eskü letételét a peres felek által elavultnak mondja az előadó és ehelyett a felek eskü alatti kihallgatását ajánlja. Az a körülmény, hogy a polgári perrendtartás reformjára vonatkozó nézetek eddig nem tisztázódtak, — mondja az előadó — nem szolgálhat okul magának a reformnak az elodázására, de az esetlegességi elv alkalmazása nem kívánatos. A peres eljárás gyorsan és biztosan, a felek érdekeinek megóvásával vezessen czélhoz : — ez az az alapelv, melyet mindenekelőtt szem előtt kell tartani. Az előadást élénk vila követte, melynek folyamán Jastrow járásbiró azt javasolja, hogy az előzetes határnap a járásbíróság hatáskörébe utaltassák, ami a társasbiróságokat nagy munkatehertöl mentesítené. Fuchs igazságügyi tanácsos a javaslatba hozott reformok mindegyikét ellenzi, mert a konczentráczió a mai viszonyok között keresztülvihetetlen és csak az esetlegességi elvre és ennek folytán a jog elnyomására vezetne. A polgári perrendtartást in praxi a tanácselnökök kezelik; csakis rajtuk múlik, hogyan hajtják azt végre. A vita folyamán Simeon törvényszéki biró és az elnök : dr. Koch, a német birodalmi bank elnöke is felszólaltak. — A bécsi egyetem rektorának székfoglalója. A bécsi egyetem rektorává a folyó tanévre dr. Schindler M. Ferencz udvari tanácsost, a moráltheológia tanárát választották meg. Az uj rektor, ünnepélyes beiktatása mult hó 14-én történt s miután elődjétől a rektori arany lánczot átvette, a hittudományi karról tartott székfoglaló beszédet, melyben egyebek között a következőket mondta: „A hittudományi kar az egyetem történeti fejlődésében olyan helyet foglal el, hogy mindenütt kétségtelenül elismerik, hogy az egyetem többi fakultásaihoz viszonyítva prima inter pares. Ennek a kiváltságos helyzetnek mindenkor dicsőséggel is felelt meg ez, ha csak külső körülmények ebben meg nem akadályozták. A theologiai fakultásnak az a rendeltetése, hogy a papi állásra, amely a kereszténység szellemében gyökerezik, a legmagasabb tudományos kiképzést nyújtsa. A hittudományi karnak ez a helyzete gyökeret vert a nép szivében is és mindaddig fenn fog állani, amíg a keresztény vallás a népnek becses tulajdona lesz, amíg a keresztény vallás ismerete és gyakorlása a nép élettartalmának lényeges része marad. Sőt az egyetem ethikai feladata is az első helyet juttatja a hittudományi karnak." A rektor ezután azokkal az ellenvetésekkel foglalkozik, amelyek tagadják, hogy a theologia tudomány és székfoglaló beszédét a következő szavakkal fejezi be: „így tehát, akár történelmi, akár eszményi szempontból vizsgáljuk azt a helyet, amelyet a theologiai fakultás és ennek tudományos működése az egyetem szervezetében elfoglal, azt látjuk, hogy a hittudományi kar lényeges szerve az egyetem testének és arra van hivatva, hogy a többi fakultások mellett a népélet fontos és messzire kiható érdekeit szolgálja. A keresztény nép vallási javainak fentartása és megtermékenyítése a theologiai tudományok ápolása és tanítása utján — ez az a magasztos hivatás, amely a hittani kart a tudományegyetemen megilleti. Adja az ég hogy a bécsi egyetem hittudományi kara, nagy múltjához méltóan, most és minden időben gazdag sikereket arasson a theologiai tudomány mezején, dicsőségére az „Alma mater Rudolphina"-nak, amelynek szivem mélyé, bői az összes tudományágakban serény, eredményes, békés és harmonikus munkát produkáló tanévet kivánok." A magas színvonalú, ékes eloquencziával előadott székfoglalót a hallgatóság zajos tetszése kisórte. — Bonni rektori székfoglaló. A bonni egyetemen október 18-án volt az uj rektornak, Schroer tanárnak székfoglalója. A rektori székfoglaló a történeti theológiának legújabb fejlődéséről és az egyháztörténelemről, — amely a vallástörténelemmel nem tévesztendő össze, — szólott. Különösen alaposan tárgyalta a rektor az ujabb irányban nyilvánuló ellentétet, a történelmi kialakulást és az okokat, amelyekből az uj rendszer kifejlődött: a kritikai theologiát, a modern pszikhologiát, az összehasonlitó vallástudományt és a művelődéstörténetet. j\ Külföld a magyar javítóintézetekről. A francziák sokat foglalkoznak a javítóintézetek kérdésével, kü