Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 13-14. szám - Dr. Dezső von Buday: Das Recht der Liebe im vorehelichen Leben

13/14. sz. Magyar Jogász-Ujság 291 a posta által eszközlendő váltóóvást, ha a postaigazgatóság teljes felelősséget vállal. — Az ünnepek nagy számának korlátozását kivánta az a konferenczia, mely a mezőgazdasági érdekek védelmére Szentpéterváron ülésezett. Encek a kezdeményezésnek az eredménye a birodalmi tanácsnak az a törvényjavaslata, melyet most a czár jóváhagyott ; amely megtiltja a hatóságoknak, hogy jövőben a vasár- és ünnepnapokon önként végzendő munka elé bármilyen akadályokat gördítsenek. s Irodalmi ismertetések. /\ Dr. Dezső von Buday : Das Recht der Liebe im vorehelichen Lében. Ein socialethisches Stúdium über die Frage des Veraizmus. Berlin, Verlag der FrauenRundschau. 1904 1—90 1. 8. 2 Mk. A „veraizmus" kérdése, mely Németország közvéleményét már két esztendeje oly izgatottságban tartja, még kevéssé ismeretes a magyar olvasó közönség előtt. Itthon minálunk alig tudnak még róla, mily hatalmas társadalmi kérdést mozgat most a német irodalom. Az egész német irodalom, mert a szépirodalom munkásai épen ugy, mint a tudósok, érdeklődnek a téma iránt s a társadalomfilozófia és szocziológia legújabb termékei mind e téren mozognak, ennek a tárgynak gyűjtenek adatokat. Folyik a vita pro és kontra, lassan, széles mederben, ugy, amint az már a németeknél szokás. Miről is van hát tulajdonképen szó ? Három évvel ezelőtt Bécsben öngyilkossá lelt . . . Vera grófnő, mert megtudta, hogy vőlegénye nem mindig őt szerette. Hátrahagyta naplóját, amelyben megírja leányos tűnődéseit a mai kor elfogult erkölcsi fölfogása és az egyenlőtlen mérték fölött, amivel a férfi és a nő szerelmét a világ megítéli. Arról van szó : tartozik-e a férfi házassága előtt a a nőnek éppen olyan hűséggel, mint ő a férfinek ? Ez a kérdés. Társadalmi, jogerkölcsi, nevelési, szocziális és mindenek fölött — aktuális kérdés. Soha tán aktuálisabb nem volt, mint mai napság. Ezzel a kérdéssel foglalkozik most, a Vera nyomában kelő irodalomnak immár harmincz és egynéhányadik hajtásaképen egy magyar hazánkfiának, egy pécsi árvaszéki ülnöknek, dr. Buday Dezsőnek a könyve is. A könyv a berlin-lipcsei Frauen-Rundschaunak kiadásában jelent meg, egy oly vállalatéban, amely nem ad ki egyéb munkát, mint a nőemanczipáczió körébe vágót. A Vera által fölvetett társadalmi kérdésben dr. Budaynak a munkája már a harmincznegyedik : az első magyar hang, amely ebben az icternaczionális kérdésben megszólal. Munkájának iránya népszerűen tudományos. Idéz és a tudományos apparátus teljesen modern felhasználásával dolgozik, de azért a könnyedébb hangról sem feledkezik meg. Főleg a német Írókkal polemizál, akik a veraizmus kérdésében állást foglallak. Gystrow-val, Gumplowitz-czal, Bebel-lel szemben bizonyítja, hogy a férfinak házasságelőtti élete is lehet tiszta és önzetlen, mint a nőé. A munka iránya tiszta és ideális, de azért nem erkölcsi prédikáczió, mely dörög a mai kor romlottságára, hanem inkább oknyomozó kutatása annak, hogy mikép jöttek létre a mai állapotok. Mint ilyen munka, Vera szellemének szószólója, a mi annyival is ritkább, mert a többi munka inkább Vera ellen foglal állást és a szabad szerelmet helyezte előtérbe a jövő ideáljaként. A könyv bármely hazai könyvkereskedésben megrendelhető 2 márkáért. Magyarul eddig még nem jelent meg, ami legjobban jellemzi a nehézségeket, amivel a magyar íróknak küzdeni kell. íme ezt a könyvet a németek pár hónap leforgása alatt már a második kiadásban kapkodják, az őszszel francziául is meg fog jelenni, itthon Magyarországon még nem oly nagy az érdeklődés a kérdés iránt, hogy kiadni érdemes volna. Dr. Budaynak ez az első kísérlete a német irodalom terén, a magyar tudományos irodalomban azonban már ismert neve van, mert különösen a házassági szocziológia terén már több kötetre menő munkásságot fejtett ki. — Vajdafi Emil, a magy. kir. Curia elnöki titkára : A magy. kir. Cuna és a magy. kir. Táblák összes teljes ülésü döntvényei. Ami e munkát illeti, ez a czimben emiitett felsőbíróságaink összes teljes ülésü döntvényeit egybefoglalva bocsátja a gyakorlati élet terén működő jogászközönség rendelkezésére. Magában foglalja tehát a kir. Curiának, ugy az 1881 : LIX. t.-cz. 5. §-a és az 1890 : XXI. t.-cz. 13. §-a alapján hozott, valamint az ítélőtábláknak polgári és büntető ügyekbeni összes teljes ülésü döntvényeit. Ezirányban a Grecsák-féle, előző számunk ezen rovatában ismertetett döntvénygyüjtemény tartalmasabbnak mondható, mert abban a közigazgatási bíróság elvi jelentőségi határozatait is feldolgozva találjuk. A szóban levő munka egyébként gyakorlati czélt követ, mert oly önálló döntvénygyüjteményünk, amely kizárólag felsőbíróságaink döntvényjoggyakorlatát rendszeres formában és könnyen feltalálható anyagbeosztással ismertetné, valójában nincs. Hibájaként hallottuk felróni e munkának azt, hogy már hatálya vesztett döntvényeket is közöl. Ezt azonban semmiképen sem ismerhetjük el hibának, annál kevésbbé, mert hiszen közli az ellentétes későbbi döntvényeket is. Amellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy hatályát vesztett döntvényeknek ismerete sem lehet sohasem közömbös a gyakorlati jogászra, mert a netán megváltozott joggyakorlat, illetve döntvény magának a kérdésnek kellő jogi megvilágítását csak a régebbi, bár már hatályát vesztett döntvény ismerete után teszi lehetővé. Ez irányban viszont a Grecsák-féle gyűjteménynél nemcsak gyakorlati, de jogteoretikai szempontból is tartalmasabbnak mondható. A munka kifogástalan tartalommutatóval van ellátva, ami annak használhatóságát nagyban megkönynyiti. — Kuncz Jenő: Az igazságos jog. Székfoglaló értekezés. Az akadémiai társadalom tudományi értekezések XIII. kötetének II. száma. Akadémia, 80 fillér. A magyar jogirodalom jogbölcsészeti ága aránylag oly sekély müvelésben részesül nálunk, hogy kétszeres érdemet szerez magának az, aki e kevéssé kultivált jogmezőt termékenyíteni igyekszik. Ha maga az ezirányu törekvés is elismerésre méltó, kétszeresen elismerésre méltó Kuncz Jenő ezen munkája, mert forrása a tudományosság iránti igaz, önzetlen szeretet és czélja nem más, mint a tudományosságnak müvelése és előbbrevitele. Magáról az előadásról már megemlékeztünk.* Az előttünk fekvő kis füzetről mást nem is mondhatunk, mint azt, hogy olvasásából mindenki meggyőző igazságokat meríthet a jog lélektana tekintetében. — Dr. Papp József, budapesti ügyvéd, egyetemi nyilvános recdkivüli tanár: A felülvizsgálatról az igazságügyi bizottság szövegezésében. Szerzőnek a budapesti ügyvédi körben tartott előadása az, amely most nyomtatásban is megjelent. Ami a füzet tartalmát illeti, csak jellemezni kívánjuk tenorját, amidőn idézzük a szerzőnek végszavát: „Polgári perrendtartásuck nagyjában és egészben véve igen sikerült alkotás. Jobb, mint akár a német, akár az osztrák perrend. Mi ügyvédek meg lehetünk elégedve az igazságügyi bizottság módosításaival, mert az ügyvédi működés számára tágasabb mezőt nyitott. * Lásd lapunk ezidei 8-ik számának 177. oldalát.