Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 24. szám - Spanyol törvényjavaslat a sztrájkok ellen

480 Magyar Jogász-Ujság II. évf. indián lépett a birák elé és idegesen foglalt helyet egy széken. Iszákossággal volt vádolva Négyszemü, aki egy Tiizrázó nevü indián nőt vádolt, hogy tőle vette a pálinkát. — Ittál belőle ? — kérdé az egyik biró. — Igen — felelt az óriás s az elnök hidegen mondá ki Ítéletét: bűnös. Most Tiizrázó került a sorra, kit rövidesen elitéltek s utána férje került a birók elé. Kis Katona poneza-nyelven beszélt a három bűnöshöz. Mindhármat 25—25 dollár birságra s hat hóig az indián terület el nem hagyhatására Ítélték a birók s az utolsó azonkivül hat napi országut-javitásra köteleztetett. A munka-birság a legborzasztóbb az indiánra, inkább fizet husz dollárt egy nap munka helyett és Tiizrázó férje is száz dollárt ajánlott — amit el nem fogadtak — a hat munkanap helyett. A bíróság határozatait zúgolódás nélkül fogadják az indiánok és tisztességnek tartják, hogy felettük indián birók ítélnek. Még nem volt rá eset, hogy ellenszegültek volna az Ítéletnek, csak néha kérik annak enyhítését. — A közigazgatási biróság joggyakorlatából. Hivatalból kirendelt ügygondnok ezen minőségében benyújtott összes beadványai bélyegmentesek. A magyar királyi közigazgatási bíróság a következőleg itélt : A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad és a panaszlót a tőle követelt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmentve, a befizetett összegnek szabályszerű visszatéritését rendeli. Mert a dolog természeténél fogva nem szenvedhet kétséget, hogy a hivatalból kirendelt ügygondnok személyes mentessége általános és ügygondnoki minőségében benyújtott összes beadányaira kiterjed és pedig annál is inkább, mert a hivatalból kirendelt ügygondnok esetleg minden kárpótlás nélkül is köteles lévén eljárni, ezt a terhet nem lehet még azzal növelni, hogy az ügygondnoki minőségben benyújtott beadványt saját költségén bélyegezze fel, a miért is a rendelkező részben foglaltakhoz képest határozni kellett. Kelt Budapesten, a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1903. évi június hó 9-ik napján tartott ülésebői. (15.073/1902. sz.) Kereskedők terhére kirótt illetékekről szóló fizetési meghagyások azok üzletében alkalmazott üzletvezetőknek jogérvényesen nem kézbesíthetők. (15.124/902. P. sz. a.) Pénzintézeteknél vezetett váltólejárati könyvek bélyegmentesek. (13.923/902. P. sz. a.) Hitelintézeteknek „folyó számla" czimü könyvei ivenkint 50 f. bélyegilleték alá esnek. (15.345/902. P. sz. a.) Az adóösszeirási ivek valótlan kitöltése miatt kiszabott bírságok felett a m. kir. közigazgatási biróság illetékes határozni. (8.841/902. P. sz. a.) Kodifikáczionális szemle. /v^ Spanyol törvényjavaslat a sztrájkok ellen. A spanyol szenátusban a belügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a sztrájkok elnyomásáról. A javaslat szerint a sztrájk törvénytelen, ha annak keresztül vitelénél erőszakot alkalmaztak, vagy ha kényszert gyakoroltak azon czélból, hogy egy vagy több vidéknek gazdasági életét megakasszák, továbbá, ha a sztrájk valamely szükséges közszolgálatot akaszt meg, vagy, ha valamely országrész iparában megrázkódtatásokat idéz elő. A sztrájk még akkor is törvénytelen, ha a sztrájkolók követelése az, hogy az üzem beállittassék, vagy hogy bizonyos munkások elbocsáttassanak. Végül törvényellenes a sztrájk, ha a munka, — bár önkéntes — megszakításának következményeként emberi élet veszélyeztetése, rakományok elpusztulása vagy a tulajdonban beálló egyéb visszahozhatlan veszteség áll elő. G—n. — A munkás-balesetbiztositás Oroszországban. Nemrégiben Oroszországban egy törvény jelent meg, mely a munkásoknak üzemi baleset esetén nyújtandó kárpótlását szabályozza. A törvény hatálya kiterjed a gyári üzemekben, bánya- és kohóvállalatoknál alkalmazott munkásokra, ellenben az állami, valamint a kisipari üzemeknél, a magán vasúti- és hajózási társaságok ipari vállalatainál, valamint az iparadó alá nem eső mezőgazdasági üzemeknél (mezőgazdasági szeszgyáraknál, fürészmalmoknál stb) alkalmazásban lévő munkásokra egyelőre, amig t. i. az uj törvénynyel elért eredmények tekintetében megközelítőleg biztos adatok rendelkezésre nem fognak állani, a törvény rendelkezései nem birnak érvénynyel. Ezek szerint nem alkalmaztatik a törvény az építkezéseknél, fuvarozási vállalatoknál, a vasúti építkezések számos nemeinél dolgozó munkásokra sem. A balesetbiztosításra kötelezett üzemek tartoznak valamennyi munkásukat és alkalmazottjukat, a mennyiben azoknak évi jövedelme az 1500 rubelt el nem éri, a korra és a nemre való tekintet nélkül biztosítani. A kártérítési kötelezettség beáll minden üzemi balesetnél, amennyiben azt nem rosszakaratú szándék, vagy a sérültnek vétkes gondatlansága idézte elő, amely körülményeik adott esetben a munkaadók által bizonyitandók. Figyelemreméltó a nyújtandó kárpótlás megállapított mértéke. A kárpótlás általában kétféle, t. i. vagy segély, vagy járadék. A segély a baleset bekövetkeztének napján válik esedékessé s a teljes vagy részleges munkaképtelenség megállapítása, illetve az egészség teljes helyreállítása napjáig fizetendő a sérült íészéről élvezett napibér felének összegében. Teljes munkaképtelenség esetén a munkás élete fogytáig járadékban részesül, mely évi keresetének két harmadában állapittatik meg; részleges munkaképtelenség esetén a sérült az előbbi összegnek megfelelő részét kapja, az iránt azonban, hogy ez az összeg a munkaképtelenség fokához mérten mily arányban állapítandó meg, a törvény egyáltalában nem rendelkezik. Azonfelül a gyógykezelés egész idejére a gyógyítási költségek is megtérítendők, melyek a helyi kórházköltségek egységtételei szerint számittatnak. Ha a sérült a baleset napját követő két év alatt sérülésébe belehal, akkor a munkaadónak felnőttekért 30 rubel, kiskorú munkásokért 15 rubel temetési költséget, azonfelül a hátramaradottaknak járadékot kell fizetnie. A járadék meg van állapítva : a) az özvegy részére életfogytiglan, vagy újból való házasságkötéséig az évi keresmény egyharmadában, az utóbbi esetben három évi járadék fizetendő ki végkielégítésként ; b) a gyermekek részére (még pedig akár törvényesek, akár törvénytelenek, akár örökbe fogadottak