Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 23. szám - Az uj norvég büntető törvénykönyv

23. sz. Magyar Jogász-Ujság 455 be, mely szerint minden leleplezett leánykereskedő 6 évi fegyházzal és vagyonának elkobzásával volna büntetendő. — Göttingai tanáranekdoták. N. tanár, az öreg filozófus, kerek pápaszemével és bosszú, fehér göndör hajával a német profeszorok hamisítatlan tipusa volt. Irt egyszer egy értekezést az ijedtség természetéről. Hogy az ijedtség hatását az emberi kedélyre kifürkészsze, a következő ötlete támadt! Teljesen levetkőzött és el rejtőzött egy nagy asztalkendővel teritett asztal alá. Amint aztán a cselédlány belépett a szobába, vad kiáltással előugrott és a meg nem ijedt leánytól csattanós pofont (?) kapott. Az ijedtség hatását igy természetesen önmagán tanulmányozhatta Kitűnő előadásairól, de szórakozottságáról is hires professzor volt az öreg Ribbentrop, titkos igazságügyi tanácsos. Nagyon elkeserithette bárki, ha cziméből kihagyta az „igazságügyiét. „Uraim, szokta mondani, kérem titkos igazságügyi tanácsos, mert van titkos kereskedelmi tanácsos is, nevemet pedig két lágy „b"-vel és egy kemény „p"vel irják". De mindez hiábavaló volt. A göttingai czimkönyvnek pl. állandó sajtóhiba helyreigazítása volt: „X. lapon Rippentrob helyett olv. Ribbentrop." Egyébként igen müveit, közkedvelt ember volt. Szórakozottsága nem volt mindennapos. Egyszer hangosan „szabad"-ot kiáltott, mikor egy professzortársa vállára ütögetett. így nem csoda, ha e szórakozott emberről a legkülönfélébb anekdoták voltak forgalomkan. Nem kevésbé érdekes alakja volt Göttingának Klinkerfues, a világhírű csillagász, aki mindig pénzzavarban volt, de jó humorral telve és akiről egy idegen sem akarta elhinni, hogy ez a köpczös, laposképü és bozontos szakállú ember lenne a nagy Klinkerfues. A hetvenes évek elején jelentek meg először a göttingai újságban az ö időjóslásai. De mily formában! Pl. : Vasárnapra: Jobb lesz a napernyőt, mint az esernyőt a zálogházba vinni; vagy : Időjóslás szerdára : Mehetünk a „Zöld vadászhoz" (korcsma). Tőle származik ez a mondás : „Pinczér, kérek egy beefsteak-et és azután még egyet, egy kollegámnál vagyok ebédre hivatalos." — Az osztrák judikaturából. Egy takarékpénztár árverést kért olyan ingatlanra, melyet több zálogjog terhelt. A végrehajtási bíróság felhívta a takarékpénztár ügyészét, hogy az összes jelzálogos hitelezőknek a törvényben előirt név- és lakásjegyzékét mutassa be. Az ügyvéd a jegyzék összeállítását az írnokára bízta. Az írnok a jegyzékbe Planner József háztulajdonos helyett Planer (egy „n"-nel) József szerelő nevét irta be és ennek lakását is a czim- és lakásjegyzékből irta ki. Minthogy ilyképen az igazi hitelező értesítve nem lett, 34000 K. követelése csak részben nyert fedezetet és a feienélkül maradt összeg erejéig keresetet inditott a takarékpénztár és ennek ügyésze ellen. A törvényszék csak az ügyészt marasztalta, mert az ügyvéd felelős azokért a mulasztásokért, amelyeket írnoka vagy más alkalmazottja követ el. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, azzal az indokolással, hogy az ügyvédnek csak saját felével szemben vannak ügyvédi kötelességei, nem pedig harmadik személyekkel szemben is. Felperes ezen Ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, melynek folytán a legfelsőbb bíróság a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és a törvényszék ítéletét hagyta helyben, kimondván, hogy kizárólag a takarékpénztári ügyészt terheli a felelősség, akit ennek folytán 13000 K tőke és a közel 600 korona perköltség megfizetésében elmarasztalt. Az indokolás kiemeli, hogy az ügyész a végrehajtási törvény értelmében köteles volt a jelzálogos hitelezők névsorát és lakásjegyzékét a bíróságnak bemutatni és hogy az ügyvédnek kötelessége irodai alkalmazottjainak munkáját szigorúan ellenőrizni. — A házassági elválások Amerikában. Ismeretes tény, hogy az Egyesült-Államok némely részében a legjelentéktelenebb okok alapján felbontják a házasságokat. A napilapokból ismeretes, hogy mily nevetséges válóokok ismertetnek el a valóságban is ilyeneknek. Az elválások számának emelkedésében az amerikai faj fennállásának veszélyeztetését látják ós ennélfogva a különböző vallású amerikai lelkészek szövetkeztek, hogy ezen válási szenvedélynek lehetőleg gátat vessenek. Arra utalnak ezek, hogy az egyesült államokban az utolsó 20 évben 500,000-nél több válás mondatott ki. Ugyanezen idő alatt egész Európában 380 milliónyi lakosság mellett — az Egyesült-Államok 80 millió lakosságával szemben — csak 214841 válás mondatott ki. Másfél milliónál több gyermek élte meg szülői házassági elválását. Az amerikai ügyvédek házassági válóperekben teljesített munkálataikért több, mint száz millió márka költséget kaptak. Az elválasztott egyének száma nagyobb, mint az Unió 25 állama bármelyikének lakossága. Kodifikáczionális szemle. UÍ norvég büntető törvénykönyv. 1904. évi január 1-én lép életbe Norvégiában az uj büntető törvénykönyv, mely — éppen ugy, mint a most érvényben levő — 435. §-ból áll. Az alábbiakban ismertetjük azokat a rendelkezéseket, amelyek a most még érvényben levő büntető törvénykönyvben vagy egészen hiányoznak, vagy pedig lényeges eltéréseknek tekintendők. 6. §. „Ingó dolog" alatt a törvény a világosság, hő, vagy mozgás létesítése czéljából előállított, vagy felhalmozott mindennemű erőt is érti. (A régi törvény 6. §-a törültetett.) 20. §. Ha életfogytiglani börtönbüntetést kitöltő, vagy kitöltendő egyén büntetendő cselekményt követ el, a börtönügyről szóló törvényben megállapított egy vagy több fegyelmi büntetés szabható ki reá. Ilyen esetekben 30 napig terjedhető börtön, kemény fekhelylyel,'20 napig terjedhető böjttel szigorított börtön (melynek tartama alatt a rab csak kenyeret és vizet kap) és 10 napig terjedhető sötét zárka szabható ki büntetésképpen. Ha a büntetendő cselekmény büntettet képez, a tettes 6 évig terjedhető magánelzárásra is elitélhető. Az első bekezdésben felsorolt büntetések ilyen esetben a magánelzárás mellett mellékbüntetéskép alkalmazhatók. 27. §. Büntettek 3 koronától 10000 koronáig, kihágások 1 koronától 5000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők. Ilyen esetekben különösen figyelembe veendő az elitélt vagyoni helyzete és az a körülmény, vájjon az elitélt — tekintettel életviszonyaira — előreláthatólag képes-e a pénzbüntetés megfizetésére. A pénzbüntetés összege az állampénztárba folyik.