Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 23. szám - A törvénytelen gyermekek jogairól

23. sz. Magyar Jogász-Ujság 441 Nagy tévedés azért tudományosan azt állítani, hogy amit Bebel mond: „die Prostitution wird alsó zu einer nothwendigen socialen Institution für die bürgerliche Gesellschaft, ebenso, wíe Polizei, stehendes Heer, Kirche, Unternehmerschaft."2) Prostituczió nélkül épen úgy meg lehet a társadalom, mint bármely más káros állapot nélkül. Sokkal találóbban jellemzi a prostituczió nehezen kiküszöbölhető voltát Hügel a következő szavaival: „Die fortschreitende Zivilisation wird die Prostitution állmaiig in gefálligere Formen hüllen, aber nur mit dem Untergange der Welt wird sie vom Erdball vertilgt werden können."3) Csakugyan a prostituczió teljesen kiküszöbölhető csak a jövőnek ideális társadalmában lesz, amikor mindazok a gazdasági tényezők, amelyek a prostitucziót minden időben előmozdították, megszüntethetők lesznek, amikor a nő teljes egyenlőségre jut a férfival szemben s amikor az erkölcsi nevelés a czivilizált társadalomban annyira általános lesz, hogy a házasság előtti élet tisztasága és a házasságok minél előbb való megkötése biztosíttatik. A házasság előtti életnek ezen ideálja, bár az egyesek életében megvalósítható, mégis a társadalom erkölcsi életében csak nagyon sokára lesz megközelíthető s igy a prostitucziónak még a legtávolabbi jövőben is tápot fog nyújtani. Azért pl. Parent Duchatelet-nek mondása „Die Prostitution ist unausrottbar", vagy Schnölder-nek szavai, hogy a prostituczió „wird ein steter Begleiter der Menschheit bleiben", nem egyebek, mint tetszetős kifejezései annak, hogy a prostituczió szükséges rossz a társadalomban. így nyilatkozik Kühn is és Foclc is; pedig a prostituczió nem szükséges rossz, hanem olyan természetű rossz, amelynek szükségét nem érezzük s amely egyáltalán nincs hivatva arra, hogy kisebb roszszal helyettesítse a nagyobbat. Severus-nak azon véleménye, hogy „die Prostitution íst eine Art Sicherheitsventil für die bürgerliche Gesellschaft", ezt az elvet látjuk kijelenteni. Ha azonban azt gondoljuk, hogy prostituczióval nagyobb rossztól mentjük meg a társadalmat, akkor sohasem fogjuk elérni azt, hogy egészen kiküszöbölhessük. Hiszen maga a prostituczió, amelyet biztosító szelepként akarunk alkalmazni, nemcsak a nagyobb rosszat nem hárítja el, hanem számtalan fiatal ember romlottságának, számtalan házasság előtti élet tisztátalanságának lesz az előidézője csábító hatásával. Az állami ellenőrzésre és türelemre valóban találóak Bebel szavai: „Der christliche Staat gibt zu, dass die Ehe ungenügend ist und der Mann ein Recht hat, die illegitime Befrie2) Bebel, i. m. 174. 1. 3) Hügel. Geschichte, Statistik und Regelung der Prostitution in Wien, idézve Bebel, i. m, 175. 1. digung des Geschlechtstriebes zu beanspruchen." A prostitucziónak sohasem szabadna az ideál szempontjából az állami védelemben részesülni s még kevésbé megadóztatás tárgyává lenni. Hiszen már ezáltal letértünk arról az útról, amelyet az ideális államnak alattvalói érdekében követnie kellene. Valóban, ha mindezeket mérlegeljük, az aboliczionisták álláspontja lesz a legészszerübb. Az államnak nem kellene beleavatkozni a prostituczióba, hanem ha már büntető hatalmával nem tehet ellene semmit sem, nem volna szabad azt sem védelemben részesíteni, sem megadóztatásával jövedelmi forrásul használni. Ellenben annál inkább törekednie kellene az államnak a prostituczió közvetett és közvetlen előidéző okait megszüntetni, a nő gazdasági helyzetét javítani, a korai házasságokat lehetségessé tenni s mindent elkövetni arra, hogy minél több embernek minél hosszabb ideig való házasságban élése váljék lehetővé. Ezek azok a módok, amelyek most, az ideálisztikus visszahatás idején legjobbaknak vannak ajánlva és feltüntetve az irodalomban s amelyek igazolják mindenben az aboliczionisták álláspontját. A prostituczió ellen való védekezésnek ezek a módjai még egy hatalmas előnynyei birnak az állami beavatkozás elméletének hivei által ajánlottak fölött. Ezek az eszközök, bár lassan és közvetve, mégis előidézni vannak hivatva a házasság előtti életnek tisztaságát, a férfi nemi életének nagyobb korlátozását, hogy mit jelent ez a jövő generáczió érdekében, azt mindenki tudja. Dr. Buclay Dezső, pécsi árvaszéki ülnök. A törvénytelen gyermekek jogairól. A törvénytelen, — helyesen házasságon kivül született, — gyermekek jogáról már több közlemény is jelent meg e lapok hasábjain. Ennek daczára nem tartom meddő dolognak a kérdéssel foglalkozást, mert a kérdés nemcsak jogászi, de társadalompolitikai szempontból is nagyfontosságú. Kétségtelen, hogy a törvényes gyermekeket illető jogoknak a törvénytelenekre kiterjesztésével nagy szolgálatot tettünk az egyenlőség és testvériség eszméjének, de sehol sem szabad felednünk a summum jus, summum injuria elveit, melynek kiválóan kell érvényesülni a társadalmi kérdések megoldásánál. Az egyenlősités hivei álláspontjuk mellett azt hozták fel, hogy az igazság és a humanizmus elveivel nem egyeztethető össze az az állapot, mely szerint a gyermek csupán azért mert házasságon kívüli viszonyból született joghát-