Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 1. szám - Kodifikáczionális szemle - Kodifikáczionális szemle

1. sz. Magyar Kodifikáczió 23 mindazoknak nevét, polgári állását és lakását, kik bármiféle czimen annak ügyvitelével vagy igazgatásával vannak megbízva, 5. §. 2. bek ), valamim az alapszabályokban és az igazgatóságban beállt változásra vonatkozó iratokat megtekinteni és azokról saját költségén másolatot vagy kivonatot készíttetni (1901. aug. 16-iki dekrétum, 2. §.). Az egyesületek kötelesek az ügyvitelben vagy az igazgatásban beállott minden változást, valamint az alapszabályokon eszközólt minden módosilást 3 bónap alatt bejelenteni. Változások és módosítások barmadik személyekkel szemben csak a bejelentés napjától iogva érvényesíthetők. Kötelesek végül egy külön e czélra készült könyvbe minden módosítást és változtatást ieljegyezni és a könyvet a bíróságnak vagy a közigazgatási hatóságnak kivánatukra bármikor bemutatni (5. §.). Minden szabályszerűen bejelentett egyesületet külön engedélyezés nélkül megillet a perben állás joga, a visszteherrel való szerzés, a birtoklás és kezelés joga az állami, megyei és községi segélypénzen kivül: 1. tagsági járulékokra és azon, 500 iranknál semmi esetre sem nagyobb összegre nézve, melyekkel ezen járulékok megválthatók; 2. az egyesület igazgatása és a tagok összejövetele czéljából szükséges helyiségekre; 3. az egyesületi czél elérésére okvetlen szükséges ingatlanokra nézve (6. §.). A semmis egyesületet (lásd lent) az illetékes polgári törvényszék — akár valamely érdekelt tél kérelmére, akár az államügyész szorgalmazására — leioszlatni köteles. Ha pedig az egyesület a nyilvánosság tekintetében most felsorolt rendelkezéseket sérti meg, a törvényszék kimondhatja az emiitettek kérelmére a feloszlatást. A Code Pénai 75—101. §-aiban jelzett feltételek mellett a köztársasági elnök miniszter-tanácsban hozott dekrétummal feloszlathatja a nagyobbrészt külföldiekből álló, a külföldiek által is igazgatott vagy a székhelyüket küllöldön tarló egyesületeket, ha működésükkel akár az áru- vagy értékpapír-forgalom rendes lelolyását megzavarják, akár az állam bel- vagy közbiztonságát veszélyeztetik (12. §.). Ugy az önkéntes, mint a bírói feloszlás esttében az egyesület javai az alapszabályok értelmében, vagy ha azok nem intézkednének, a közgyűlés határozata értelmében háramlanak (9. §.). Az egyesületek közigazgatási szabályrendelet alakjában megjelenő dekrétummal közérdekű egyesületekké nyilváníthatók (10. §.). Az ily egyesületek a magánjogi forgalom mindazon cselekményeire képesek, melyeket alapszabályaik nem tiltanak, azonban nem birtokolhatnak és nem szerezhetnek más ingatlant, mint amilyenre kitűzött czéljuk érdekében szükségük van. Összes ingó vagyonukat névre szóló érlékpapirokban kell elhelyezniük (11. §.). IRODALOM. A) Folyóiratok. Archív f. bürg-erl. Recht. 21. Bd. 3. Heft: Kohler, Zwölf Studien z. BGB. V. Ansprüche ÍU Gunsten eines Dritten. Ortloff, Die Schenkung. Heymann, Zur Bauhandwcrkerfrase. Beitráge z. Erláuterung d. Deutsch Rechts. 46. Jabrg. 6. Heft : Bolze, Der Anspruch. Hellborn, Was bedeutet „Sache" im § 119 Abs. 2 BGB.? — Ueilageheft, cnthaltend : Urteile des Reiehsgcrichts. Zeitschrift f. d. Privát- u. Oeffentl. Recht d. Gegenwart. 30. Bd. 1. Hetí : Jelűnek, Eine ncuc Tlieoiie ü. d. Lehre Montesquicu's v. d. Staatsgcwalten. Tezner, Dic landesfürstl. Verwallungsrcchtspflege i. (Jesrtcrreich v. Ausgang d. 15. bis z. Ausgd. 18. Jahrli. Affolter, Das intertemporale u. internál. Rcclit d. zeitl u.'ürtl. Kollisionsnormen d. bürgerl. Rcchtcs. Rtichel, Dcr rechtl. Charakter d. Fruchtsache i.röm. u. deutsch. Recht. v. Horsctzky, Zur Kasuistik d Eisenbahnhaltpflichtf esetzes. — Zu Menzel's Machiavellisludien lEnvidcrung v. R. Fester. Replik v. A. Menzel ) Pacchioni, Per extiancam peiscnam notiia adquiri non potest. Gewerbl. Rechtsschutz u. Urheberrecht. 7. Jahig. No. 10 : Ortloff, Zeitungs- u. Zeitscnriften-Urheber-u. Verlagsrecht. WolffBeckh, Der Rcchlsschntz f. Werke d. bildenden Künste. Fuld, Die Bestrafung d. Hervonufens v. Verwechselungen. — Mitteilungen vom Versand deutscher Patentanwálte. 2. Jarhg. No. 6. Archív f. Schuldbetreibung- u. Konkurs. 6. Bd. Heft 3/12: Brand, Das Anfechtunsgrecht der Gláubiger n. d. Bundesges. ü. Schuldbetreibung u. Konkurs. Deutsche Zeitschrift f. Kirchenrecht. 12 Bd. 3. Heft: Hansult, Zur Lehre v. Patronat: Die Beseitigung d. evang. Kirchenpatronats i. Hessen. Revue g-énérale du dióit. 26e année. 5e livre : Lambert, Le problémo de l'origine des XII. tables. Lefort, Les aérostats en droit international. Revue critlque de législation et de jurisprud. 51 e année. No. 11 : Perreau, Contribution a l'étude du nom civil. Revue Trimestrielle de droit civil, le année. No. 3 : Pic, Capacité civil des syndicats professionels. La jurisprudence etle contrat collectif de travail. Leven, De l'exercice de l'action civile par le ministéie public. Journal des sociétés civiles et commerciales. 23e année. No. 8110 : Cnavegrin, Queslions relatives aux biens des congrégations formées avant juillet 1901 et qui ne sont ni autorisées ni en instance réguliére d'autorisation. Revue du droit public. T. 18. No. 5: Miceli, Le „quorum" dans les assemblées poliliques. Morizot Thibauit, Des réformes de l'instruction criminelle. Revue politique et parlamentaire. No. 101: Pie, Les syndicats ou coalitions de producteurs et la loi pénale. 1 hemis. D. 63. No. 4: Van Swinderen, De zoogenaamde hedendaagsehe slavernij. Brcukelman, De herziening d. Convenlie van Genéve. Kuller, Froeve t ener wijsegeeiige inleiding tot de rechtsweteschap. The Law Magaziné and Review. Vol. 28. No. 236: Appeilant, The íeport of the commissioners of prisous, 1901-2. Wilson, Considcration in the English law of contract. Morrison, The progress of piison lelorm. Bickelt, The criminal responsibilily of the insane. Harvard Law Review. Vol. 16. No. 1 : Popé, Municipal contracts and the regulation oi rates. Ayer, Legitimacy and marriage. Willston, Conlracts for the benefit of a third person in the civil law. The Canadian Law Times. Vol. 22. No. 14: Hoyles, Wagering contracts. B) Könyvek. Általános tartalmú könyvek. Carter, A. T. A history of English legal institutions. London, Butterworth & Co. Magánjog'. Corpus iuris civilis. Editio sterotypa 9. Vol. 1. Institutiones recogn. P. Krueger, Digesta recogn. T. Mommsen. Berolini, apud Weidmannos. M. 10. Endemann, E. Lehrbuch d. bütgerlichen Rechts. 1. td., 4 T. 8. Aufl. Berlin 1903, Heymann. M. 3. Scherer, M. G. V. Principales diíférences entre le Code Napoléon (1804) et le code Guillaume II (1900) en suivant l'ordre du Code Napoléon. Paris 1903, Larose Fr. 4. Koellner. Die Rechtsprechung 1. grundbuchrechtl. Fragen unter neuem Rechte. 1. Jahrg. Beilin U03, Puttkammer & Mühlbrecht. M. 2. Sartor, E. v. Das bayer. Vereinsgesetz v. 26. 12. 1850 i. d. Fass. n. d. Ges. v. 15. 6. 1898 sammt Vollzugsinstruktion. Textausg. m. Anmerk. 3. Aufl. München 1903, Beck. Geb. M. 2.50.