Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 12. szám - Psychologisch-forensische Vereinigung

252 Magyar Jogász-Ujság II. évf. pitatott meg, addig a legújabb tapasztalatok szerint az csak 8 22 százalék volt. Természetesen azonban ezen kedvező élettartami viszonyok csak a biztosítás első 6 évére szólanak. A kongresszus beható vita tárgyává tette még a különösen Francziaországban oly szigorúan veit orvosi titoktartásra való kötelességet. — Német országos jogászgyülés. A német jogászgyülésnek június 1-én összeült állandó küldöttsége elhatározta, hogy a következő gyűlését (27-ik) 1904. évi szeptember havában Innsbruckban fogja megtartatni, s a következő kérdéseket szándékozik napirendre tűzni: 1. A fiatalkori bűnösökkel való büntetőjogi elbánás; 2. A szellemileg nem egészen ép személyekkel való büntetőjogi elbánás; 3. Mennyire ismerendő el és védendő meg a saját képmásra vonatkozó jog? 4. Minő intézkedések mutatkoznak czélszerüeknek a ringek és kartellek jogi elbírálására? 5. Ajánlatos-e a föld tehermentesítés érdekében törvény utján intézkedni és egy földteherhalárt megállapítani ? 6. Ajánlatos-e az államnak régiségleletekre előjogot biztosítani ? 7. Mire irányuljon a nemteljesitésből eredő kártérítési igény kölcsönös szerződéseknél ? 8. Meddig terjed egy részvénytársaság felügyelő-bizottságának közgyűlés összehívási joga és kötelessége ? 9. Minő intézkedések ajánlatosak a biztosítási jog terén a szerződés hatályvesztésének kikötése eseteire és a diszpozitiv és imperaliv rendelkezések mikénti különválasztására ? 10. Ajánlatos é a munkaszerződés kérdésében ujabbi törvényes intézkedés ? Ezen kérdések közül néhánynak a szövegezése nincs még végleg megállapítva. — Kamarai értekezlet lesz folyó évi június hó 19-én délután 5 órakor a kamara helyiségében, melynek az ügyrend értelmében tárgyai: 1. Jelentés a választmánynak a legutóbbi kamarai értekezlet megtartása óta folytatott működéséről. Előadó dr. Pap József kamarai titkár. 2. Az ügyrend 93. §. b) pontja értelmében, szabályszerű időben esetleg benyújtandó javaslatok és indítványok, amennyiben a választmány értekezlet elé bocsájtja. 3. Az ügyrend 93. §. c) pontja értelmében előterjesztendő közérdekű panaszok. — A német fegyintézeti tisztviselők ezidei gyűlésüket e hó elején Stuttgartban tartolták meg, melyen több nagyjelentőségübüntetőjogi kérdés került beható tárgyalás alá. Elsősorban élénk vita tárgyát képezte azon kérdés: „Jónak bizonyult-e azon korhatár (12 év), melyet a német birodalmi büntetőtörvénykönyv a büntethetőségre nézve megállapított?" — melyre nagy többséggel nem-mel feleltek és a büntethetőség kezdetéül a befejezett 14-ik életévet javasolták megállapítani. Az egyénenkénti (czellarendszerü) elzárásra nézve következő határozatot fogadták el: „Az egyes elzárásnak érett megfontolás és gazdag tapasztalat alapján semmiféle kedvezőtlen hatása nincs a fegyencz testi és szellemi egészségére. Különösen jótékonyan befolyásolja a foglyok erkölcsi javulását. Mindezek mellett feltételezendő, hogy az egyénenkénti elzárás különálló büntetési nemként továbbra is érvényben marad és hogy törvényes határidőhöz kötve ne legyen, fiatal bűnösökre pedig szintén alkalmaztassák." A visszaesőket illetőleg kimondatott, hogy az azokkal való szigorú bánásmód indokolt, de az individuálizáczió szem előtt tartassék. Ajánlatos egyébként tévedések elkerülése czéljából „visszaeső" elnevezés helyett „büntetett előéletű" megjelölést használni. Különösen kimerítően foglalkoztak annak megvitatásával, hogy az eddigi büntetési rendszer bevált-e? A kérdés nagy többséggel nemleges értelemben válaszoltatott meg. Ez irányban Dr. Wach lipcsei tanárnak indítványa fogadtatott el, amelynek értelmében a munkakényszerrel egybekötött szabadságvesztésre Ítéltek mellőzhetetlenül elkülönitendők oly értelemben, hogy a fegyház elnevezés alatt egy ipso jure a polgári jogok elvesztésével egybekötött büntetési nem értessék, megkülönböztetésül a fogháztól, amelynek ily hálása nincs. Ezen megkülönböztetés az irányban is kereszlülvitessék, hogy mig a fegyencz a fegyházban szokásos munka végzésére feltétlenül kényszeríthető és hogy semmiféle kedvezmény neki nem adható, addig a fogoly kérheti, hogy egyedül legyen elzárva, saját ruházatát viselheti, önmagát élelmezheti és a munkakényszernek tágabb módon legyen alávetve. Elhatároztatott, hogy a korrekeziondlis utófogság, mint l'őbiintetési nem, az alkotandó büntető kódekszben továbbra is fentartassék. Az eddigi várfogságnak megfelelő büntetési nem további fentartása igenleges értelemben határoztatott el. Legközelebb két év múlva Drezdában fog ezen egyesület ülésezni. — A göttingai egyetemnek, a Georgia Augusztának jelenleg 1432 hallgatója van. Az 1892—93. évi téli szemeszterben 716 látogatója volt; a hallgatók száma tehát 10 év alatt megkétszereződött, ami oly eredmény, aminőt egy német egyetem sem tud felmutatni. Az emiitett számú hallgatók közé beszámítva nincs 49 férfi és 41 női rendkívüli hallgató. — Uj orosz egyetem. Az orosz közoktatásügyi minisztérium egy uj egyetem felállítását határozta el és pedig a birodalom észak-nyugati részében. Hosszas tárgyalások után Mohikw városát szemelték ki annak székhelyéül, miután Wilna, Witebsk és Minsk városok is szóba kerültek. Wilnát azért mellőzték, hogy régi lengyel egyetemének az emlékezete fel ne éledjen. Witebsk és Minsk városát számos tudós és a sajtó is pártolta; a kormány mégis Mokilewet választotta. Psychologisch-forensische Vereinigung néven mult év nyarán Göttingában egylet alakult, a mely feladatául tűzte ki, hogy nyilvános előadások és szabad eszmecsere, esetleg dolgozatok közzététele és egy kizárólag az egyesület czéljait szolgáló folyóirat alapítása által oly kérdések megvitatását és tisztázását mozdítsa elő, melyek a pszikhologia, orvostan és a jog terét vagy legalább ezek kettőjét érinti. Az egylet tagjai a jogi, orvostani és bölcsészeti fakultás előkelőségeiből, valamint gyakorló orvosok és jogászokból kerültek ki. Eddig két nagyobb előadást tartottak. Az elsőben : „akaratszabadság és büntetőjog" czimen Hippel göttingai egyetemi tanár, mint a determinizmus buzgó előharczosa, az akaratszabadság teóriájának tarthatatlanságát érdekes és szabatos érveléssel igyekezett kimutatni. Szerinte a determinizmus büntetőjogi gyakorlatunk alapelveit nem veszélyezteti, miként ezt ezen teória ellenzői állítják, de azért a determinizmus egyes hivei-