Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 12. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről. 1. [r.]

II. évfolyam. Budapest, 1903. június 15. 12. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT SZERKESZTIK : DR. BARNA IGNÁCZ DR. RÓSA FERENCZ BUDAPESTI KIR. ÍTÉLŐTÁBLAI BIRÓ BUDAPESTI ÜGYVÉD Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről. Az igazságügyi kormány egyik legsürgősebb feladatát valósította meg, midőn az uzsora-tör.vény novella-javaslatát a változott viszonyoknak megfelelően elkészítve, f. é. május hó 29-én beterjesztette. Törvényhozásunk immár negyedszer jut 1867 óta abba a helyzetbe, hogy az uzsorát megrendszabályozza, hogy annak további pusztításai elé korlátokat állítson. 1868-ban eltöröltük a kamatláb magasságát szabályozó s az uzsorást büntető régi törvényeinket; győzött az az elmélet, melynek követői a közgazdaság felvirágzását a szabadverseny talaján remélték s abban a hitben éltek, hogy épen a szabadság fogja a visszaéléseket mind szűkebb térre szorítani. Jellemzők ide vonatkozólag Szinovácz Györgynek 1867-ben „Az uzsoratörvényekről" czim alatt megjelent akadémiai értekezésében olvasható következő szavai: „Itt is a szabadság az, mely a társadalmi bajokat gyökeresen orvosolja, mely nem tür szellemet, akaratot lebilincselő gyámkodást, hanem fölemeli az egyént felvilágosodott, okszerű törvények pajzsa alatt az akaratnyilvánítás önállóságára" (14. lap). A korlátlan kamatszabadság azonban nem idézte elő a várt hatást; az elmélet csődöt mondott; az eddig bujkáló uzsora felszabadult s a szabadosság jegyében nyíltan és szemérmetlenül szedte ál dozatait. A szomorú tapasztalatok, a közvélemény felháborodása, s a kifosztottak jajkiáltásai tettre serkentették törvényhozónkat; fel kellett adni a hamisnak bizonyult: laisser fairé, laisser passer elvet s visszatérni ahhoz, mely kötelességévé teszi az államnak a gyenge gazdasági alanyok védelmét és támogatását. 1877-ben meghoztuk az első uzsoratörvényt: megállapítottuk a 8 százalékos kamatmaximumot, megvontuk az ezen felül kötelezett kamatoktól a birói jogsegélyt s 1878-ban büntetést szabtunk azokra, kik valamely kiskorúnak vagy gondnokság alá helyezettnek tapasztalatlanságát, könnyelműségét vagy szorultságát saját vagy mások nyerészkedési czéljára felhasználják stb. (V. ö. btk. 385. §.) Mindez nem volt elég: az uzsorások szaporodtak s kijátszva a törvényt, rendszeresen fosztogatták a társadalom tapasztalatlan, szorultságban levő, könnyelmű tagjait. Erre ki lett adva a jelszó: az uzsora az egész vonalon büntetendő cselekménynyé teendő. Ez megtörtént 1883-ban a XXV. törvényczikkel, melyben kimondottuk, hogy: aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ád fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadiknak engedett túlságos vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak .. . stb., vétséget követ el s megfelelően büntetendő (1. §.); kimondottuk, hogy bizonyos súlyosabb esetekben a büntetés emelkedik s ha az elitélt belföldi, a községből, ha külföldi, a magyar állam területéről kiutasítható (2. §.); az így konstituált vétséget inditványivá tettük (9. §.) és büntetlenséget biztosítottunk az uzsorásnak, ha ez az elkövetett törvényellenességet az indítvány előterjesztése előtt jóvá teszi s az uzsorás vagyoni előnyöket kamatostul visszatéríti (14. §.); egyben megállapítottuk, hogy amennyiben a büntető bíróság vádlottat uzsora vétség miatt elitéli: az uzsorás ügylet a büntető ítéletben semmisnek nyilvánítandó s a semmisségből a megfelelő magánjogi következmények levonandók. (8. §.) Vérmes reményekkel lépett életbe e törvény ; Körösi Sándor 1883-ban: ,,Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883 : XXV. t.-czikk magyarázata" czimü munkájának Előszavában a következőket irja : „A jelen törvény nem fogja ugyan az uzsora vétségét teljesen kiirtani, valamint nem irtja ki a büntetőtörvény a gyilkosságot, rablást, lopást stb., de hogy azt korlátozni s ez által az uzsora-esetek számát kisebbíteni fogja, arról meg vagyok győződve". (V. ö. VII. lap.) Valamennyien csalódtunk: a tapasztalás csakhamar beigazolta, hogy az 1883-iki törvénynek épen nem sikerült e veszedelmes járvány továbbterjedését megakadályozni A törvény nem tudott lépést tartani az emberi furfanggal; az