Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)
1892/37 / 6. szám
A halálbüntetés és pótszerei, Közli : Dr. TARNAI JÁNOS. A halálbüntetés kérdése, bár régóta az agyonbeszélt tárgyak közé sorozzák, még íolyton nyugtalanítja a müveit világot. Nagyobb szabású nyilatkozatokra utoljára a németalföldi büntetőtörvény megalkotásakor adott alkalmat, a mikor Moddermann igazságügyminiszter egy fényes felszólalásban védelmezte a javaslat abolitionisticus álláspontját. Azután az olasz codex hozta napirendre s tudvalevő dolog, hogy e kérdés késleltette főkép a törvény létrehozását, mely végre is csak a halálbüntetés elejtésével sikerült. A száz éves vita természetesen nem vet fel már sok uj eszmét, inkább arról van szó, hogy az elméletben felszínre került uj irányok álláspontjáról mennyiben fogadható el a halálbüntetés, így tudvalevő dolog, hogy az anthropologiai iskola körében is vannak az intézménynek ellenesei és hívei, csakúgy, mint a classicus elmélet követői között. Az abolitio kérdésének egyik nevezetes oldala az is, mi legyen az eltörlendő büntetés pótszere: egyszerű fegyházbüntetés-e avagy annak valamely súlyosított alakja, pl. az olasz egastolo ? Nehogy a discussio nyomtalan maradjon a magyar szakirodalomban, két nyilatkozatot ismertetünk meg olvasóinkkal. Az egyik Curtis tábornoknak a newyorki képviselőházban 1890. márczius 26-ikán mondott beszéde ; a másik a franczia képviselőház elé 1890-ben terjesztett bizottsági jelentés a transportatióról szóló Bérenger-féle javaslat alkalmából. Curtis beszéde a halálbüntetés kérdését tárgyazza, a mint olvasóink lathatják, igen realisticus, amerikai gyakorlatiassággal ; a franczia jelentés a fegyház alkalmatosságát vitatja meg és annak alapos módosítására concludál. I. Curtis beszéde. A halálbüntetés eltörlése nagyobb biztosságot fog adni az ember életének. Mert ha az állam az élet sérthetetlen szentségét hirdeti, az életről és a társadalom rendjéről legjobban gondoskodik. Tartozunk-e a gyilkosságra fentartani a halálbüntetést, ha nem kell azt fentartanunk azokkal szemben, kik a szentírásban tiltott többi, számos bűntettekbe esnek ? Magyar Igazságügy 1892. XXXVII. 6 30