Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)
1892/37 / 1. szám
Az erőszak és fenyegetés fogalma a büntetőjogban *5 azt, hogy itt a fenyegetésnek nem kell szükségkép bűntett vagy vétség elkövetésére vonatkozni, hanem elégséges ha az általában psychikai kényszer jellegével bir.> (II. k. 102. 1.). A lényege igaz s helyes kiváló criminalistánk nézetének, de helytelen a logikai következtetés. Ugyanis a Btk. 167. §-ában meghatározott fenyegetés nem azért veszélyes, mert annak tartalma bűntett vagy vétség; hanem azért, mert annak k ö z v e 11 e n bekövetkezése valószínű. A veszély sohasem a baj tartalmától függ, hanem attól, hogy az idő tekintetében közelálló-e vagy sem. így pl ha ellenségem azt mondja, hogy tiz év múlva megöl, vajon akadna-e valaki, a ki azt állítaná, hogy ebben imminens veszély foglaltatik ; ellenben, ha valaki testi bántalmazás közvetlen elkövetésével fenyeget: ez már igenis veszélyes fenyegetés, mert a baj a megvalósulás küszöbén van. Tehát kétségtelen dolog, hogy a Btk. 167. §-a nem alkalmazható sem a 178. §-ánál, sem a többi esetben ; de nem azért, mert a veszélyes jelző a meghatározásban nem foglaltatik, hanem azért, mert az illető helyeken a Btk. 167. §-ára utalás nem történik; s igy ezen esetekben nemcsak az olyan fenyegetés releváns, mely a) közvetlenül bekövetkezhetik; b) bűntett vagy vétségre vonatkozik; hanem az olyan is; melyben c) a veszély nem közvetlen ; és midőn az : d) bármily bajt foglal magában. Megkívántatik azonban, hogy a veszély olyan mérvű s a baj olyan jellegű legyen, hogy az az akaratot képes legyen kényszerállapotba helyezi! i. Joggyakorlatunk chronologikus sorrendben erre vonatkozóla \ következő : 1. E. M. panaszost azzal fenyegette, hogy ha követelését ki nem egyenlíti, a közoktatásügyi minisztériumnál feljelenti. A curia felmentő ítéletet hozott, mert a ki vélt jogának a hatóság előtt leendő érvényesítésével fenyeget, ép oly kevéssé követel büntetendő cselekményt, mint az, ki a hatóság oltalmat közvetlenül igénybeveszi. (1884 decz. 11. 5354. B. J. T. IX 236 lap). Hogy a följelentéssel való fenyegetés baj, azt a curia sem vonja kétségbe, ellenben, helyesen, azt kívánja meg, hogy az ilyen feljelentés jogtalan legyen. 2. Cseh István az istentisztelet alkalmával a lelkészt káromkodva fenyegette. Hogy mi volt a fenyegetés tartalma az az ítéletekből nem vehető ki; úgy látszik azt lényegesnek nem tartották a bíróságok. — Ez az eset is mutatja, hogy a fenyegetés fogalmával a praxis nincs tisztában. A karczagi törvényszék a Btk. 192. §. alapján büntető ítéletet hozott; ellenben a budapesti
