Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

n8 Dr. Schwarz Gusztáv áll: ugy kell (minthogy az akarat hiánya a látszólag legkétségtelenebb nyilatkozat mellett is lehető), hogy a nyilatkozat hatálytalan legyen, ha ezen akarat bebizonyithatólag hiányzik. Mit látunk e helyett ? Számosak az esetek minden jogrendszerben, hogy A) apuszta nyilatkozat kötelez a bebizonyítható teljes akarathiány daczára; bogy B) a nyilatkozat kötelez oly értelemben, mely a fél akaratától több é-k evésbé eltér; C) hogy a nyilatkozat puszta látszata is kötelez, tekintet nélkül a fél akaratára. Nézzük e csoportokat egyenként. A) A nyilatkozat kötelez a bebizonyítható akarathiány daczára : aszinlő nyilatkozat. A ki tudva kötelező nyilatkozatot ad kötelező szándék nélkül (u. n. egyoldalú simulatió, reservatio mentalis): e nyilatkozat által, ha annak színlelő volta felismerhető nem vala, köteleztetik és eltérő szándékára nem hivatkozhat ik.2E tétel általánosan el van ismerve. Sav. Syst. III. 259. 1. Windscheid § 75 I- jegyz. Unger II. § 87 2. jegyz. Árndts § 37 Bruns (Holtzendorff Encycl.) 366. 1. Herczegh (a magy. magánjog mai érvényében) § 95 2. jegyz. Ha tehát pld. megalkuszom egy nyerges paripában, talán fitogtatásból, hogy jelenlévő szomszédom úrhatnám kedvtelé;eimet bámulja : ha akár alku közben két hites tanú előtt titkon ki is jelentem, hogy nincs eszemben lövat venni : áll a vásár s tanúimra nem hivatkozhatom. Ha cselédemtől veszedelmesen megtámadva, odaajándékozom összes arany-ezüst-szerszámomat: uralkodó nézet szerint ipso jure megáll az ajándék és csak kifogás vagy külön kereset által dönthetem le hatályát. Ugyanez áll helyes nézet szerint a tréfából szinlő nyilatkozatra nézve is3 A diak, ki 2 tSzinlő nyilatkozatnak > mondom ezeket, nem «szinlelt nyilatkozatoknak>, mert a nyilatkozat ezen esetben nem színleges hanem valódi, csak az akarat, melyet a nyilatkozat kifejezésre hoz, nem valódi, nincs meg, hanem csak színleg van meg: színlelt akarat. Sajátszerű, hogy az elmélet a szinlő nyilatkozatokról mindig csak a simulált szerződéseknél szól, mintha egyoldalú simulatió nem is léteznék. így Unger is II. § 88,5 jegyz: «Es wird hier (a simulátió eseteben) stets vorausgesetzt, dass die Betheiligten selbst darüber einverstanden sind, -dass ihre Handlung eine Scheinhandlung sei; der Fali, wenn der eine Con'rahent simulirt, um den andern zu hintergehen, gehörtuichthieher (—miért ?) sondern in die Kategorie des Betruges. » Hát a kétoldalú simulatió nem eshetik a csalás fejezete alá? Pl én szinleg megkötök B-Vil egy vételi szerződést oly czélból, hogy er által C-t megtévesztve, őt egy reá előnytrlen üzlet megkötésére bírjuk. A csa'ó czélzat mindkét esetben csak indoka a simulatiónak ; de maga a nyilatkozó itt is, ott is s i m u 1 á 1. 3 Paulus ismeretes példája (fr 3 § 2 de O. et A. 44, 7) : nec enim si per jocum puta vei demonstrandi intellectus causa ego tibi d xero: spondes ? et tu responderis : spondeo, n scetur obligatio — csak a nyilvánvaló, tehát az ellenfél által is észrevehető, vagy kellő óvatosság mellett észreveendett tréfára értendő, {így I h e r i n g Jahrb. f. Dogm. IV. 74. 1.) Hova is jutnánk ha kiki a látszólag legkomolyabban vállalt kötelmek alól a «tréfára> való hivatkozással kibújhatnék !