Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

IIO Dr. Fleischmann Sándor 4. A részvényes kereset utján eszközölheti a részvénytársaságból való kilépését, ha beigazolja, hogy a társasági czél elérése lehetetlenné vált. 5. A társaság igazgatói harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen felelősek a kifizetett osztalékok tényleges létezéseért. 6. Nem vonható felelősségre azon igazgató, a ki a sérelmes intézkedésnek haladéktalanul ellenmondott és erről a felügyelő bizottság tagjait írásban értesítette. 7. Azon igazgató, kinek érdekei bármely czimen egy bizozonyos meghatározott vállalatnál a társaság érdekeivel ellenkeznek, erről igazgatótársait és a felügyelő-bizottság tagjait haladéktalanul értesíteni tartozik, ez esetben a határozathozatalnál részt nem vehet. 8. A társaság igazgatóságának, felügyelő-bizottságának tagja vagy képviselője ezen tisztét eo ipso elveszíti, ha csődbe jutottr vagy cselekvő képességét elvesztette, vagy pedig bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség — nevezetesen megvesztegegetés, okirat hamisítás, lopás, csalás miatt elitéltetett. 9. Oly közgyűlési határozat ellen, mely nyilván ellentmondásban van az alapszabályokkal vagy a törvénynyel, minden részvényes vétójoggal élhet és a kereskedelmi törvényszék elnöke az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak meghallgatása után, az illetőhatározat végrehajtását felfüggesztheti. «01asz keresk. törvény 163. §-a.> 10. Kötvényeket a társaság csak közgyűlési határozat alapján bocsájthat ki; ezen közgyűlésen a részvénytőke 3/4 részét képviselő részvényeseknek kell jelen lenni és a jelenlevő, a részvénytőke felét képviselő részvényesek hozzájárulása kívántatik meg. U'. A felügyelő-bizottságba nem választhatók be az igazgatók szülői vagy negyedizigleni rokonai. (Olasz törvény 183. §-a) 12. Az igazgatóságnak jogában áll a közgyűlést felfüggeszteni, három hétre elnapolni; az addig hozott határozatok semmisek. 13. Árfolyammal biró papírok legfeljebb azon árfolyammal vehetők fel a mérlegbe, melylyel a mérleg felvételének napjától visszafelé számitotthónapban átlag birtak. (Helyesebb a német törvény 185. a. §. 1. és a magyar törvény 199. §. 2. rendelkezéséhéi) Svájczi trv. 1883-ból 656. §. 14. A társaság által kibocsátott kötvények azon teljes értékben veendők fel a mérlegbe, melylyel azok visszafizetendők. Azonban a kibocsátási árfolyam és a viszafizetendő összeg közötti külömbözet, mely az évi leírások által az esedékesség napjáig tör-