Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)
1892/37 / 2. szám
104 Vargha Ferencz mázandó, mert az előbbi vétség büntetése csak hat, az utóbbié ellenben egy évig terjedhető fogház. A törvényhalmazat alaptörvénye pedig az, hogy mindig a súlyosabb büntetési tételt magában foglaló delictum minősítése alkalmazandó. 3. Brankovics Anna egy temetés alkalmával a lelkészt meggyalázó kifejezésekkel illette. A kir. itélő tábla a Btk. 261. §. alapján becsület sértés vétsége miatt Ítélte el vádlottat, ellenben a curia megállapította a vallás elleni vétséget (192. §.), habár a lelkész a meggyalázó kifejezéseket nem is hallotta, (u. o. XVII. 344. lap.) A kijelentés helyes, mert a vallás elleni vétség (191. § I. p.) nem kényszerítő bűncselekmény, tehát annak nem kell szükségképen közvetlenül a lelkész ellen irányulni; mert hiszen a törvény épen azért védi a lelkészt fokozottabban bizonyos cselekmények ellen, mert ez akkor, midőn a szertartást teljesiti, oly cselekvényt hajt végre, mely a vallásos érzület s kegyelet központját képezi. Ebből magyarázható meg az is, hogy a lelkész ellen intézett támadással előidézett botrány miért büntetendő súlyosabban mint az egyéb botrány (191. §) A vallásos érzület sérelme egyenlő nagy akár hallotta a szavakat a lelkész akár nem ; tehát nem lehet egyik esetben vallás elleni vétséget megállapítani, a másikban pedig egyszerű becsületsértést constatálni. A vallás elleni vétség tárgya mindig a hivők vallásos érzülete, és sohasem a lelkész becsülete, mert ha a bűncselekmény tárgya az volna, akkor a vétség nem volna elkövethető bármily szóbeli támadással, hanem az elkövetési cselekedet minimális mennyiségét a verbális injuria képezné. 4. Berma György egy katholikus papot, ki szertartásos ruhában az utolsó kenethez szükségelt szentséget vitte, az utczán gyalázó szavakkal megtámadott. A curia a Btk. 192. §. alapján büntető Ítéletet hozott. (B J. T. XXI. k. 226. lap) Az bizonyos, hogy a vallás elleni vétség elkövetési cselekedete fenforog; ellenben vitás az, hogy a lelkész a kérdéses alkalommal «szertartast teljesített »-e; erre nem mernék igent mondani. Miután ez a rítusba vágó kérdés, annak fejtegetésébe nem bocsátkozom.