Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

Törvény java lat hatáskörű szomszédos községi bíróságok közül választhat, illetőleg hogy az ügy a felperes által választott szomszédos bírósághoz áttétetik, többé; semmi szükség sincsen. A 4. §. a községi biróságok késedelmes eljárása ellen felmerült pa-. naszokat akarja orvosolni. A §. különben a 9. §-ban találja kiegészítését. Az 5. §. felmerült kételyeknek veszi elejét és biztositja a községi eljárás olcsóságát. A B, §-ban foglalt: intézkedések azért szükségesek, mert a 7. §. sze-. rint a járásbíróság a községi bíróság előtt is megindithátó ügyekben a sommás eljárás'szerint jár el, a.sommás eljárás szabályai pedig abban az esetben, midőn az ügy a községi biróságtól tétetik át a járásbírósághoz,, magukban véve néni alkalmazhatók, hanem kiegészítésre szorulnak. A §. utolsó bekezdése abból indul ki, hogy az eljárás az ügynek a járásbiró-. ság elé vitele folytán valóságos perré alakul át és hogy a községi bíróság hatósága az ügyben az áttétel folytán megszűnik. Gyakorlati tekintetek sem javasolják, hogy a községi bíróság esetleg megváltoztatott, ítéletének végrehajtásával megbízassák. A n. §. a semmiségi és perujitási keresetnek megfelelő keresetet ad községi bíróság ítéletei ellen. Visszás volna, hogy midőn a 11. §•. eseteiben az általános szabályok szerint a járásbíróság ítélete is megtámadható, a községi .bíróság ítélete megtámadhatlan legyén. A tervezett egyébiránt a keresettel való megtámadhatóságát csak a legszükségesebb • esetekre szorítja. Egyéb esetekben, a bagatell törvény 25. §-a és a végrehajtás folyamában megengedett panasz nyújt orvoslást. A 12. §. a törvényhozás tpvábbi intézkedéséig fentartja a szolgabírói és a békebirói bíráskodást. A szolgabírói bíráskodás felett a közigazgatás rendezése alkalmával lesz helyén végleg határozni, a békebirói intézmény pedig, bár ez ideig csekély eredményt mutat fel, szükség esetében megfelelő intézkedések által nagyobb kiterjedésben megvalósítható. Egyelőre nem található oly döntő ok, a mely miatt a szolgabírói és békebirói bíráskodást, ott a hol az tényleg szükségletet elégít ki, meg kellene szüntetni. Pentartásuk annyival kevésbé kifogásolható, mert a § szerint e közegek jövőre a sommás eljárás Szabályai szerint járnak el és határozataik ellen felebbvitelnek van helye. A 13. §. abból indul ki, hogy egyrészről sem a jelen, sem pedig a sommás eljárásról szóló tervezet nem tartalmaz oly intézkedéseket, a melyeknek a folyamatban lévő eljárásba való beillesztése nehézségét okozna, másrészről pedig az uj eljárás az ügyeknek alaposabb elintézését segiti elő és így alkalmazása a feleknek csak javukra szolgál. Mindez azonban csak az ítélet kihirdetése előtt áll. Az ítélet kihirdetése által a nyertes fél már jogot szerzett, mely tőle csak a korlátolt számú semmiségi okok fenforgása esetében vitatható el. Az Ítélet kihirdetése után továbbá az ítéletben az.eskü letételére, valamint a végrehajtásra nézve tett birói intézkedések is szükségessé teszik az eddigi jog alkalmazását. Tekintettel arra, hogy áz 1877 : XXII. t. cz. 57. §-ában foglalt semmiségi esetek oly természetűek, hogy a mennyiben a megsemmisítés folytán egyáltalán további tárgyalás válik szükségessé,-az ügynek egészen újbóli tárgyalását vonják maguk után, nem fórog fenn ok, á mely miatt az uj eljárás szabályai a megsemmisítés után folytatott tárgyalásra alkalmazhatók ne lennének. Kivételt kellett a §. általános szabálya alól tenni az igazolási határ-