Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

Törvényjavaslat tán-3 vagy . legalább 2 szakértőt alkalmaz,. kivévén, ha a felek egy szakén tőben megegyeznek, a mikor a sommás eljárás szabályainak értelmében az neveztetik ki. Hasonlag csekély jelentőségű azon facultativ engedély (22. p.), hogy .a meg nem jelenés alapján hozott ítélet a helyben lakó félnek ki is hirdethető. A meg nem jelenés alapján hozott rövid Ítéletnek leirása alig'kerül több fáradságba, mind az idéz vény kiállítása kapcsolatban akihirdetés körüli eljárással, sőt a.kihirdetés még ho'sszadalmasabbá teszi az el* járást. Jelentéktelen, hogy az igazolási határidő a helyben lakó fél részére 8 nap (24. p) Peres eljárásunk gyorsaságát tudvalevőleg nem a törvényes határidők hosszúsága gátolja," hanem a bíró által kitűzött határnapok távolsága. Azon intézkedés pedig, hogy az igázolási határidő- feltétlenül az elmulasztott határnaptól számíttatik, méltár y talán. Csekély, jelentőségűnek kell továbbá tekintenünk azon eltérést is, hogy a házastárs házastársa helyett stb. Írásbeli meghatalmazás nélkül is megjelenhet a bíróság előtt (7. p.), mert egyrészről ezen engedély kétség esetében az illető viszony igazolását nem teszi feleslegessé, másrészről pedig a gyakorlati szükségletet nem elégíti ki.-mert vannak esetek, midőn a fél helyett mások is írásbeli meghatalmazás nélkül vagy hiányos meghatalmazással .lépnek fel, a mely'esetekben a felet egyszerűen meg nem jelentnek tekinteni .méltányosan nem lehet. Végre jelentéktelen azon eltérés is, hogy az egyezség meg4 kisértés'e a felek kihallgatása után történik (12. p.)., mert ezen eltérés tulajdohképen csak a szövegezégben áll fenn, a gyakorlatban a bíróságok az egyezséget a sommás eljárás folyamán is meg szokták kisérleni, mihelyt'-a sikerre kilátás mutatkozik. A bagatell eljárás fenmaradó sajátságaiból levonandók továbbá még azok az intézkedések, a melyek a jelenleg , érvényes sommás eljárással szemben egyben-másban előnyöseknek mutatkoznak ugyan, bár a jogkülönbség létesítését alig képesek indokolni, a sommás eljárás tervezett reformja folytán azonban a sommás eljárásban is érvényt nyernek, vagy leg' alább oly intézkedésekkel pótoltatnak, hogy előüyeikről többé nem érder mes szólani. íde tartozik a bagatell eljárás azon szabálya, hogy a kiskorú, ha a' per tárgyáról rendelkezhetik, a bíróság előtt személyesen is felléphet (7. p.),í mely szabály ugyan egy a gyámsági törvény folytán felmerülhető kételyt; helyesen oszlat el, de a sommás eljárásról szóló tervezetben is felvételt talált. Ide tartozik továbbá a részitéletre vonatkozó szabály (13. p.), melvet a sommás eljárás tervezete még tágabb körben valósit meg. A bagatell törvény azon intézkedése, hogy áz eskü letételére hivatalból tűzendő határ* nap, sőt esetleg az eskü az ítélet kihirdetése után nyomban kiveendő annyiban, a mennyiben a sommás eljárásról szóló tervezet a felek esküjét a feleknek eskü alatti kihallgatásával helyettesíti, nem. bir többé jelentőség-1 gel. A sommás eljárásban fentartott főeskü tekintetében ugyan az emiitett tervezet nem megy annyira, hogy az esküre jelentkezést eltörölné, de mégis, ez irányban is az eljárás gyorsítását czélzó intézkedéseket tartalmaz, ugy hogy a külömbség a bagatell törvénynyel szemben, mely ismét a bíróságot terheli az ítélet jogerővé emelkedésének nyilvántartásával, ezen az eljárás, menetét lényegesen amúgy sem befolyásoló körülmény tekintetében is alig számbavehető. Végre ide sorolandók még a perkezdés egyszerűsítésére vonatkozó' szabályok (4. és 5. p.). Ezek közül az egyik, t. i. hogy a felek a rendes törvénynapokon idézés nélkül is megjelenhetnek a bíróság előtt, mely a.