Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám

Az avatkozás érvényben levő jogunk szerint 7 vonatkozásaival bonyolódik, s eme vonatkozások szolgáltatják a szavatos avatkozása esetének tényálladékat. A szavatos avatkozása. 6. A három rendű jogalany közt ugyanannyi a vonatkozásEgyik az a jogviszony, a melyből a szóban forgó károsító hatás •ered, másik az, a melyben eme hatást tapasztaljuk; végre harmadik a kárt okozó és érte felelős meg a kárt szenvedő és pótlását igénylő személyrek vonatkozása, a kik közül a kárt okozó természetesen az első, a kárt valló pedig a második helyen emiitett jogviszony alanyai. Az első két jogviszony alanyi kapcsolata ama harmadik, jogilag sem kárt nem okozó, sem azt nem valló személyben vagyon meg, a ki épen ezen közömbös szereplésénél fogva a 3 -ik viszonyban elő sem fordul. A köztűk lévő okbeli kapcsolatnál fogva a 3 ik jogviszony a 2-iktól s ez ismét az i-sőtől függ, minek következtében abban a perben, a melyet a jogutód, kezes vagy adóstárs a harmadik személylyel folytat, emennek a jogelődhöz, főadóshoz, illetőleg az adóstársakhoz való vonathozása, mint a peres felek jogviszonya tényálladékának kiegészítő része fordul elő, amelyhez hasonló összefüggés viszont a most mondott jogviszony és a visszkereseti per tényálladéka között is fennforog. A két perben mindhárom vonatkozás előfordul, de mostani eljárásunk nem gondoskodik róla kötelező módon, hogy mindannyinak alanya benne képviselve legyen. Az elsőből az a személy hiányzik, a ki ellen az esetleg szükségessé válandó visszkereset irányulni fog, a visszkereseti perből pedig a visszkeresőnek az előbbi perben volt ellenfele. Ehez képest a visszkereset a visszkereső előbbi ellenfelével — a kivel pedig ő is vonatkozásban van — sem az első. sem a második perben nem érintkezik, a minél fogva az első perben hozott határozat a visszkeresetre, a másodikban hozott pedig a visszkeresőnek az első perben volt ellenfelére nem kötelező. — Miután pedig az eme perekben hozott két rendű határozat a visszkereset alapjául szolgáló mozzanat tekintetében eltérő is lehet, — világos, hogy emez állapot ugy a visszkereső, mint a visszkeresett szempontjából nem minden körülmények között kielégítő. Ezen a hiányon van hivatva segíteni a szavatos avatkozása, a melyre ugyanőt a szavatosságot igénylő perbehivással föl is szólíthatja. A végrehajtást szenvedő avatkozása az igényperbe. 7. A jogelőd avatkozásának egy esete a végrehajtást szenvedőnek az igényperbe avatkozása is. Különös jellege az, hogy a végrehajtást szenvedő joga nem megy át egész terjedelmében a végrehajtató jogutódra sem nem véglegesen egyelőre. O