Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 6. szám

Néhány szó a vármegyerendszer reformjához 413 A közigazgatási bíróság szervezetére nézve ugyanazon elveknek kell irányadóknak lenni, melyeket fennebb a fegyelmi bíróságnál előadtunk. Már első fokban is egy teljesen különálló, a közigazgatás menetébe bele nem avatkozó testület legyen az, mely birói függetlenséggel ruháztassék fel. Csak ily bíróságtól várható teljesen pártatlan igazságszolgáltatás. Hatáskörébe utalandó minden vitás ügy, mely a polgárok és a közigazgatási tisztviselők között előfordul, tekintet nélkül arra, vájjon joga sértetik-e a panaszolt cselekvény által az egyesnek vagy csupán érdeke. Mert csak igy lesz megmentve az egyes polgár a tisztviselők esetleges önkényétől. E bíróság felállítása szükséges a választott tisztviselők mellett is, de annál szükségesebb egy kinevezett tisztikar mellett, mert ez esetben ugy szólván egyedüli biztositéka az egyéni jogkörnek e biróság. Az uj javaslat e bajon sern segit. A közigazgatási bíráskodás rendezését egy uj törvényben ígéri a kormány rendezni, de a mely uj törvény életbeléptetését ismét bizonytalan időre nyújtja, midőn a jelen javaslattal egyidejüleges életbeléptetésétől elallván, igen tág magyarázatu szavakban a legközelebbi jövőre halasztjá annak az országgyűlés elé leendő benyújtását. Végül főhibája jelen közigazgatási rendszerünknek az, hogy benne az önkormányzat végkép elsekélyesedett; mert a törvényhatóságok rendezésről szóló legújabb törvények egyenként lekötötték életereit. Mintha csak az lett volna a czéljuk ezen ujabbi törvényeknek, hogy egy elcsenevészesedett önkormányzati rendszert teremtsenek, hogy ujjal lehessen reá mutatni: ime az önkormányzat, lelkesedjetek érte 1 Fel is használja az uj javaslat önkormányzatunk e sanyarú állapotát, s indokolásában erősen hangsúlyozza, hogy most fog a valódi önkormányzat megteremtetni. Hogy az önkormányzatnak nálunk mi a lényege, azt fennebb bővebben fejtegettem. Szükséges ahhoz valóságos közigazgatási cselekvőség, végrehajtási jogosítvány, nem csupán saját határozataikra nézve, de az állam törvényei s a kormány rendeleteire nézve is. Ha végig olvassuk az uj javaslat III. részét a megyei önkormányzatról, meggyőződhetünk hogy epen ezen lényeges kellékek nem lesznek megadva a vármegyéknek. Az uj varmegye tanácskozhat saját és oiszágos ügyekről; a közigazgatást ellenőrizheti; felírhat az országgyűléshez és a miniszterhez ; levelezhet mindenkivel, segélyezhet minden kulturális és gazdasági vállalatot, ha van pénze; de végrehajtó hatalma nincs annyi, mint ma van egy falusi kisbirónak; szándékának kivitelére nem cselekedhetik annyit sem, mint egy szerves élet legvégső határán álló élő lény ; mert csak akaratképessége lesz, de cselekvőképessége nem. Vagyis a javasMagjar Igazságügy 1891. XXXV 6. 28