Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)
1891/35 / 5. szám - Franciaország. Törvény a feltételse itéletekről
334 Külföldi jogélet hatja meg a cselekményre szabott büntetés legnagyobb mértékének kétszeresét. A lopás, csalás és hűtlen kezelés vétségei a visszaesés szempontjából azonos vétségeknek tekintendők. Ugyanez áll a csavargás és a koldulás vétségeiről.» 6. czikk. Jelen törvény kiterjed azon gyarmatokra, melyekbeu az 1877 január S-iki törvénynyel a hazai code pénal hatályba lépett. A többi gyarmatokra való kiterjesztésről rendeletek fognak intézkedni. 7. czikk. Jelen törvény a katonai bíróságok által kimondott elitélésekre csak azon részében alkalmazandó, mely a fentebbi 5. czikk szerint a code pénal 57. és 58. czikkeinek módosítására vonatkozik. \ M. é. október 17-én árverésre kerültek az ivry-i indóház raktárából el nem vitt tárgyak, közöttük egy bőrönd, melyet az előtte való deczember 24-én továbbított a bordeauxi árupályaház. Minthogy a belőle omló bűz gyanút keltett, felbontották ; egy ujdonszületett gyermek felismerhetetlenné vált, lábpokróczba takart hullája volt benne. Az ügyészség a rendőrséget bizta meg a küldemény feladójának kipuhatolásával. A felírás szerint a csomagot Vaumorin szállító adta fel Párisban, ily czim alatt: Lenoir kisasszonynak Bordeauxban, rue de Paris 4. sz. E czim költött volt, a megnevezett lakáson nem létezett Lenoir kisasszony ; azért küldötte a bordeauxi hivatal a bőröndöt az ivry-i raktárba. De a csomagon egyéb ragaszok is voltak ; ezek segítségével meg lehetett állapítani a küldemény útjait. Megfordult a következő helyeken: Páris, Aurillac, Riom, Cetté, ismét Páris, Villefranche, Orléans, Romorantin, újra Páris, Nizza, Hyéres, ismét Nizza, Mentone. A ragaszok egyikén, mely egy letépett levélboriték volt, ezt lehetett olvasni: Robin asszony küldeménye, rue Mazarine 50. sz. Lenoir Mária kisasszonynak, Bordeauxban rue de Paris, 4. sz., teheráru. Kitűnt, hogy a feladó neve is költött. Már-már lemondottak a fölfedezés lehetőségéről, mikor Jaume rendőrbiztos megtudta Aurillac-ban, hogy 1889. márczius 31-én a Párisból érkezett vonatnak egy eleinte ott hagyott kolliját egy Buchat Jozefin nevü leány reklamálta, ki azt állította, hogy Párisban lakik a Saint-Honoré-utcza egy elhelyező-intézetében. Jaume biztos tehát folytatta nyomozásait s végre m. é. november 22-én kitudta Buchat Jozefint egy dolgozóházban. Rögtön kihallgattatván, mindent megvallott. Beismerte, hogy 1887. júliusban titokban szült a claviéres-i kastélyban s hogy a gyermek atyja gazdájának kocsisa volt. Állva szült — úgymond — és a gyermek az esésbe halt bele. Zavarában szekrénye fiókjában rejtette el a hullát és 1889. februárig ott hagyta! Ezen időben Párisba költözött a család, melynél Jozefin szolgált, és ő a holttestet egy bőröndbe tette. Márcziusban elhagyta állását és a Beaune-utcza egy fogadójába ment lakni, magával vivén a ládát. Ott helyet szereztek a nőnek Rómába. Mikor útra kelt, félt, hogy a határon a vámvizsgálat kideríti a bőröndje titkát, Aurillacban hagyta a csomagot, honnan visszaküldték Párisba, a hol reklamálta. Végre júniusban Esküdtszéki justitia. ( Gyermekülés).