Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - A kisérlet-tan áttekintése

A kisérlet-tan áttekintése 35 nehéz, ha váratlan elhatározásból eredt cselekmény forog' szóban ; de fölötte nehéz, ha a tettes a reáütő szenvedély rohamában vagy nem teljes szándékkal cselekedett. 3. Az utóbbi esetekben a kísérletet csak akkor lehet fölvenni, ha ezt a logikai szükség parancsolja. Példák. A ki üszköt dob egy szalmagunyhóra, annak nem lehetett más czélja, mint a gyújtogatás ; a ki a hajót kifúrja, csak annak elsülyedését akarhatta. Ezen es hasonló esetekben a véghezviteli és a bevégzési cselekmények csak a súlyosabb büntettél allvan logikai kapcsolatban, logikai szükségszerűséggel el kell ismernünk azoknak kísérletét. De a ki ellenségét megsebzi, az akarhatta megölni, de akarhatta csupán megsebezni is ; a ki egy leányt megtámad, az akarhatta defioralni. de lehet, hogy csak vágyainak egy felgerjedését akarta kielégíteni. Ezen es hasonló esetekben az eszközök és a czél közötti ontologikus viszonyon alapuló kritérium kétséges és csalékony levén, a kísérletet az előzményekből kell következtetni. Az utóbbiaknak lehet értékük a megfontolt bűntetteknél, de teljesen felmondják a szolgálatot a váratlan elhatározásu cselekményeknél, hacsak a causa delinquendiből nem vezethetők le. Ha a causa olyan, hogy csak a súlyosabb cselekmény segítségével érhető el, ez ismét azon logikai kényszerűségre vezet, hogy a súlyosabb czélt kell akartnak tekintenünk. Levezethetők az eset sajátságos körülményeiből netalán folyó következményekből is. De midőn a vád a rohamos cselekményeknél a kísérlet fenforgását csak a véghezviteli és a bevégzési tettek természetére alapítja, azonban érvelésével nem támaszkodhatik sem az előzményekre, sem a következményekre, akkor a kísérlet fölvétele majdnem mindig hajótörést fog szenvedni a szándéki elem hiányán, és a vád sorsa a véletlentől függ. És ne feledjük soha azon szabályt, hogy a kísérlet két elemének mindegyikét be kell bizonyítani. A tett bármily határozott potentiája sem pótolhatja a szándéki elemet, ha a tettes ezen erőkifejtést mint czélt előre nem látta és nem akarta. A leghatározottabb szándék sem pótolhatja az anyagi tett potentiáját, ha az hiányzott. III. Beszámítás. A kísérlet politikai beszámításának alapja a tettes által sértetni kivánt jog veszélyeztetése. De ha az előkészítő cselekmények a bűntett subjectiv alanyára vonatkoznak, akkor, a míg e körben maradnak, lehetetlen elképzelni, hogy valamely jogot sérthetnének. Ebből folyóiag képzelhetetlen az is, hogy a nem sérthető jog veszélyeztethető legyen. 3*