Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - A kisérlet-tan áttekintése

y A kisérlet-tan áttekintése. Irta CARRARA, fordította Dr. TARNAI JÁNOS. Itt előadandó nézeteimet nem azért állítom össze, hogy másokra kényszerítsem őket, hanem azért, hogy alapgondolatukban ismerhes?ék meg mindazok, a kik ítélni akarnak róluk. I. Anyagi diagnosis. Ama külső tettek, melyekben a bűntett elkövetésének határozott szándéka nyilvánul (motus corporis erga delictum), természetük szerint előkészítő, véghezviteli és bevégzést tettekre oszlanak. E három mozzanat-osztály megkülönböztetésének ismérvét a bűntett alanyában kell keresnünk. 1. Tisztán előkészítő cselekmények azok, a melyek a bűntettnek akár elsőieges, akár másodlagos subjectiv alanyában merülnek ki, a nélkül, hogy tevékenységük a támadás vagy a bevégzés passiv alanyára irányulna. Példák. Az, a ki ellenségét meg akarja ölni vagya leányt el akarja rabolni, mozgásba tette testét (elsőleges activ alany), hogy az áldozat nyomdokait kövesse és őt utóiérje. Vagy : az, a ki lopni akar. feszitő-vasat, zsákot szerzett magának ; az, a ki ölni akar, tőrrel vagy méreggel látta el magát (másodlagos activ alany), a czélba vett bűntett ezen eszközein soká gondosan dolgozott. 2. Véghezviteli tettek azok. a melyek a támadás passiv alanyara vonatkoznak, de nem irányulnak a bevégzés passiv alanyára. A bűntett passiv alanyának, ellentétben activ alanyával, azon személyt vagy dolgot nevezzük, melyre a tevékenység irányul. De a bűntett passiv alanyának ezen általános fogalma a jelen értekezés szempontjából egy további megkülönböztetésre szorul: meg kell különböztetni a támadás passiv alanyát a bevégzés passiv alanyától. A támadás passiv alanyai mindazon dolgok vagy személyek, melyekben egy harmadik személy joga nyilatkozik, de nem tartozik ide azon jog, a melynek megsértése a bevégzett bűntett czélzata (obiettivo).