Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám

Az avatkozás érvényben levő jogunk szerint. Dr. BAINTNER HUGÓ-tól. I. Az avatkozás egyik általános föltétele egy az avatkozótól különböző személyek között folyó per. Régi gyakorlatunk szerint az alperestársak egyike is avat­kozhatott ugyan vér- és jogközösség czimén ; azonban a felperes ellen irányuló jogközösségből eredő ily igények nem az avatkozás, hanem a kifogás fogalma alá esnek. A folyamatban levő per fogalma föltételezi, hogy az jog­érvényesen létrejött legyen. Föltételezi tehát a perviszony létét, a peralapitás megtörténtét, és kizárja a létrejött perviszony meg­szűntét. Ha a per semmis, az avatkozás is leromlik. A főavatkozás csakis a periratok váltása, illetőleg a jegyzőkönyvi tárgyalás ideje alatt van megengedve. A mellékavatkozásra nézve törvényeink ily határt nem szabnak. Werbőczi az avatkozást a főper bizonyos tartalmától tette volt függővé, mit az ujabb fejlődés — miként láttuk — az avat­kozó igényének a főper tárgyához való jogközösségi viszonyával helyettesitett. A ptr. ezt nem kívánja általánosan; ellenben a mellékavatkozást megengedő törvényeink, a szavatos avat­kozása esetének kivételével, megjelölik a tárgyát annak a pernek, a melybe az avatkozást megengedik. A főavatkozás alapjául alkalmatlannak csak oly pert tekinthetni, a melynek tárgya, természeténél fogva, avatkozás tárgya nem lehet. Azon érdekeket, a melyek megvédésére avatkozással élni lehet, törvényeink mint az avatkozás ugyanannyi esetei jellegét hatá­rozzák meg. Jogközösségen avatkozás. i. Főavatkozásraa ptr. 72. §-a szerint joga van egyfelől annak, a ki jogközösségnél fogva, valamint másfelől annak, a ki törvénynél fogva van a főperben érdekelve. Magyar Igazságügy i8c)r. XXXV. i. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom