Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám - Rendszabályok a rabszolgakereskedés ellen

Szemle 89 , sával eltompítjuk, az egész nemzetet elgyengitjük. Az ember egyéni rugóinak lazulását nem pótolhatja ki semmi technikai vívmány, Vigyázzanak a civilizált népek! Ha a személyi akaratot a collectiv akaratnak, a személyi tevékenységet a collectiv tevékenységnek mindenáron alárendelnék, a civilisatio főtényezőjét semmisítenék meg.» M. é. augusztus 8-tól 12-ig hypnotikai kongresszus volt Párisban. Ennek tárgyalásait most kiadta Bér illón Edgár, a gyülekezet titkára.1 Az összejövetelben részt vettek a következő tudósok: Charcot, BrownSequard, Brouardel, Ch. Richet, Azam, Lombroso, Mesnet, elnökük Dumontpallier volt, kinek érdekes kísérletei általánosan ismeretesek. Az elnök nagy vonásokban vázolta a hypnotizmus történetét és jelenlegi állását. Ladame arról szólt, hogy a nyilvános előadásokat el kell tiltani. Bernheim a hypnosis meghatározásának módjáról értekezett. A kongresszus különösen a kérdés kórtani részét vizsgálta meg és a kigyógyitás több szép esetét konstatálta. ] ^^Rendszabályok a rabszolgakereskedés ellen. (k. t.) A rabszolgakereskedés elnyomásáról tanácskozmányok folynak Brüsszelben s a kongresszus megkezdte a belga kormány részéről eléje terjesztett szabályzati tervezet vitatását. E javaslat első czikke a rabszolgakereskedés elnyomásának eszközeit jelöli meg. Ezek: a közigazgatás, igazságszolgáltatás, vallási és katonai szolgálat szervezése Afrika azon területein, melyek a civilizált államok uralma vagy védnöksége alatt állanak ; e területeken erősitett állomások felállítása, melyek kellő támpontjai lehetnek a rabszolgavadászat elleni működésnek ; utak és különösen vasutak építése, a tengerparthoz közelfekvő erősségek összekötése és az emberek általi szállítási mód jelenlegi szokásának kiküszöbölése végett; Afrika belsejében a hajózható folyamokon és nagy tavakon a gőzhajózás behozatala ; a rabszolgakereskedés területein lőfegyverek és hadi szerek bevitelének tilalma. A 2. czikk részletezi az állomások czélját. Ez abban áll, hogy a benszülötteknek támpontul, menedékül és védelmül szolgáljanak, ott nyerjenek oktatást a földmivelésben és a kézmüvekben, mi által gyarapodni fog jólétük, civilizálódnak és megszűnnek barbár szokásaik, milyenek az emberevés és az emberáldozatok. Az állomások további czéljai : a kereskedelmi vállalatokat előmozdítani, művelődési központok alapítását kezdeményezni, ezeket és a térítést valláskülönbség nélkül pártolni, a közegészségügy előmozdítása s egyáltalán mindazoknak támogatása, a kik Afrikában a rabszolgakereskedés elnyomásában közreműködnek. A 4. czikk szerint a hatalmak teendőiket és jogosítványaikat e czélból alakult társulatokra is ruházhatják; ezeknek eljárásáért azonban az illető hatalom felelős. A hatalmak vezetése és ellenőrzése mellett magánszemélyek és társulatok is közreműködhetnek a rabszolgaság elleni mozgalomban, souverainitási jogokat azonban nem gyakorolhatnak. A 6. czikk a szerződő hatalmakat arra kötelezi, hogy egy év alatt közös elveken alpaló büntetőtörvényt alkossanak, mely az embervadászatok rendezőit, bérlőit és résztvevőit a gyilkosságra és a megfontolt szándékú gyujtogatásra szabott büntetéssel, a rabszolgahajtókat, szállítókat és l Premier Congrés international de l'hypnotisme experimentál et thérapeutique. Paris, 1889.