Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám - Franciaország. Törvényhozás. Code rural. - Törvényjavaslat a sajtóról. - A birósági szervezeti törvény módosítása

Külföldi jogélet 85 miatt folyó eljárás (instruction) tartamára felfüggesztendő. X. A btk. 377. szakasza a következő szerkezetet nyeri : «Nem inditható vád : 1. Az országgyűlés két házában mondott beszédek és az országgyűlés valamely házának rendeletére nyomtatott jelentések és okmányok miatt. 2. Az országgyűlés két házának nyilvános üléseiről a hirlapokban jóhiszemüleg közölt tudósítások miatt. 3. A birósági tárgyalásokról hiven, jó hiszemben közölt tudósítások, a bíróságok előtt mondott beszédek és felmutatott okiratok miatt. Becsületsértő, szitkolódó vagy rágalmazó beszédek közlését azonban a bíróság megtilthatja s a jogosult fél részére kártérítést Ítélhet meg. Az ügyvédek és ügyvivők ellen tilalmakat mondhat ki, s ezek megszegése miatt legfeljebb két hónapra, ismétlés esetén hat hónapra fel is függesztheti őket az ügy ködéi-131. Az ügyre nem tartozó rágalmazó tények felhozása miatt közvádnak vagy a felek magánvádjának van helye, ha ezt a bíróság részükre fentartotta ; harmadik személyeknek e nélkül is polgári keresetjoguk van. XI. A btk. 287. szak asza a következő szerkezetet nyeri: «A ki a fentebb felsorolt nyilvánossági eszközök utján a szeméremsértés vétségét követi el, egy hónaptól egy évig terjedhető fogházzal és 500—5000 frank pénzbüntetéssel büntettetik. A szeméremsértő nyomtatványok és lemezek lefoglalandók és megsemmisítendők. — A képviselőház bizottsága a javaslat tárgyalását ajánlja. A képviselőház november 30-iki ülésében az" igazságügyminiszter javaslatot terjesztett elő a bírósági szervezeti törvény módosításáról, A tervezet czélja, az 1883-iki refoim némely elhamarkodott rendelkezésein javítani és a pénzügyi tekintetekkel számolni. A javaslat a grenoble-i és az annecy-i főtörvényszékeknél meg akar szüntetni egy-egy tanácsot s el akar törülni több birói és ügyészi állást. Más helyeken viszont személyszaporitás javasoltatik. Említendők még a javaslat következő rendelkezései : A vád alá helyező határozat ezentúl hármas tanácsban legyen hozható ; a jogi iskolák tanárai és segédtanárai, ha 5 évig működtek, továbbá a bírósági hivatalnokok, ha licentiatusi minősítésük van, ne legyenek kénytelenek mint stagiairek lépni be az ügyvédi karba ; a segédbirák kor-minimuma az eddigi 25 év helyett 22-ben állapittatik meg; felhatalmaztatik a kormány, hogy több békebirói kerületet ezentúl rendeletileg egyesíthessen. A segédbirákra vonatkozó rendelkezés azzal indokoltatik, hogy ezek minősítését egyenlővé kell tenni az alügyészekével, kikre nézve nincs ily korlátozás. Ez ellen tekintélyes oldalról azt hozzák fel, hogy az ügyész nem itél, tehát vele szemben nincs szükség oly garancziákra, mint a bírákkal szemben, kik sokkal fontosabb teendőket végeznek. Judicatura. 1. Laksértés közhivatalnok által. M. é. szeptember havában, a nyolczadik hadtest gyakorlatai alkalmával, egy község elöljárója erőszakkal nyittatta fel a távol levő tanitó házát s ott katonákat helyezett el. A bourges-i főtörvényszék kimondotta, hogy ez a franczia btk. 184. §-ába ütköző laksértés, mert az 1877 július í-én kelt törvény felmenti a távol levő személyek lakóhelyiségeit a katonaelszállásolás alól, s csak a mozgósítás esetére nézve állapit meg kivételt. 2. Kártérítési jogeset. Két évvel ezelőtt Lediacre asszonyt, ki Carentanban czipész-üzletet folytatott, egyik segédje őrültnek jelentette fel a hatóságnak. Elfogták és megkötözték, ugy hogy karjain ennek nyomai láthatók maradtak és