Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 1. szám
48 Dr. Sipőcz László gyatéki bíróra látszik bizni (230, §.). Ha elismerjük, hogy még nem született egyének jogai felett is hivatalból őrködni kell, akkor -erre a gyámhatóság hivatott, mert ez is gyámkodás. S nincs annak helyes indoka, hogy az élő kiskorú utóörökös érdekeire a gyámhatóság ügyeljen fel, de a még csak születendőére a hagyatéki bíróság. Ha a javaslat csak addig bizná a hagyatéki bíróra a születendő utóörökösök jogai felőli gondoskodást, mig az örökösödési igazolványt ki nem adta, még megállhatna, mert bizonyos mértékig az ismeretlen Örökösök érdekében a hagyatéknak gondnoki felügyelet alá helyezése sem lévén egyéb, mint oly személyek feletti gyámkodás, kik jogaikra fel nem ügyelhetnek, ugyanazon indok alapján a hagyatéki biró védelme alá volnának helyezhetők a még csak születendő utóörökösök is, mint védelme alatt állanak az ismeretlen örökösök is. De a tapasztalat mutatja, s nem is lehet máskép, me<t a mai gazdasági viszonyok között bármely vagyon hosszú időre forgalmon kivül nem helyezhető, gazdasági életének megkötése nem ritkán nagy kárral járván, — hogy az örökös és utóörökös közt — számos kérdés szokott az örökösödési viszony rendezése után is felmerülni, mely egyrészt az utóörökös, tehát a még születendő érdeke képviseltetését teszi szükségessé, másrészt hivatalból való fellépést igényel. Ha ez mindenkorra a hagyatéki biró hatáskörébe utaltatnék, akkor a hagyatéki biró •— kit a javaslat, igen czélszerüen, az örökös és utóörökös közt az örökség élvezetének tartama alatt felmerülő némely vitás kérdések eldöntésével biz meg (pl. a 226., 227.. 220. §§. némely eseteiben) — születendő utóörökösök tekintetében gyámhatóság és itélő biró is volna egy személyben, mi, hogy czélszerü nem volna, bizonyítanom tán felesleges. Különösen azonban nem helyeselhető ez azért, mert minden érdekelt felet érzékenyen károsítható összeütközésekre adhat alkalmat. Például az örökös az utóörökösök érdekében is álló nagyobbmérvü befektetést szándékoznék tenni az örökölt ingatlanba, vagy az utóörökösödéssel terhelt vagyon állagát a maga és az utóörökösök érdekében is megváltoztatni, felcserélni akarja. A kiskorú utóörökös törvényes képviselőjének beleegyezését és annak gyámhatósági jóváhagyását márkieszközölte, a már élő és a legtöbbször vele teljesen egyérdekü még születendő utóörökös tekintetében egy más gondnok és más hatóság hozzájárulását kell kieszközölni. Gazdasági kérdésekben a vélemények nem ritkán nagyon elágaznak. Nem volna-e visszás, hogy a még nem született gyermeknek — ki tán nem is fog születni — érdekében a már élő gyermekek érdekei szenvedjenek sérelmet, s pedig már csak az által is, hogy az illető utóörökösök törvényes képviselői a megállapodás jóváhagyásának a gyámhatóság vagy a hagyatéki bíróság részéről való megtagadása esetében itt is, ott is jogorvoslatokkal kénytelenek élni. De ha ily érdekösszeütközéstől nem is tartunk, mi indok lehet arra a születendő
