Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

42 Dr. Sipőcz László kikutatni, s csak ha gondnoka további két év leforgása után sem leendett képes a távollevő életbenlétét igazolni, lett volna a távollevő nem-élőnek vélelmezhető. Mind a kormány mind az igazságügyi bizottság javaslata azonban szem elől téveszti, hogy a távollevő, azaz a hireveszett vagy elsikkadt (verschollen) és az ismeretlen tartózkodásu örökös közt jelentékeny a különbség. A távollevőt minden jog gyámi védelemben részesiti, azon vélelemben, hogy ö-i vétke nélkül oly körülmények közé juthatott, melyek miatt jo^ai védelmére képtelea. Teszem, buskomorságában vagy rögeszmétől híjtatva világgá ment, politikai okokból bujdosik, ellenséges fogságba kerül, hajótörést szenved, hosszú betegségben sinylik vagy megőrült, s kilétét megtudni nem sikerült. Hijósok, katonák, hittéritők, tudományos felfedezők, kivándorlók gyakran jutnak oly helyzetbe, hogy hollétükről hirt sem adhatnak. Sőt az sem éppen ritka eset. midőn a távollevő holléte ismeretes, de a visszatérésben és ügyei felőli gondoskodásban gátolva van, pl. távol világrészben fogságban van. Távollevőnek azonban tulajdonkép csak az tekintendő, ki rendes lakhelyéről huzamosb időre eltávozott, a nélkül hogy bizonyos meghatározott ideig hirt hallatott volna magáról. A hireveszett feletti ezen gyámkodás indokolja azon többnyire igen szigorú feltételeket és eljárást is, melyek mellett a hireveszett holtnak nyilvánitható. Egészen más szempont ala esik az ismeretlen tartózkodásu örökös. Ennek irányában elégséges, ha a törvény kellő módot nyújt neki, hogy az örökség megnyiltáról értesülhessen. Tovább menni — mert hiányzik a felette való további gyámkodás fentjelzett indoka — nem volna szükséges. Ilyennek a kormányjavaslat 463. §. elégséges védelmet nyújt, midőn gondnokot rendel jogai védelmére s a gondnoknak elég időt enged arra, hogy a távollevő életbenlétét kinyomozhassa. Sőt az ismeretlen tartózkodásu örökösre még az igazságügyi bizottság javaslata is -elfogadható volna, — bár az egy évet rövid határidőnek tartom — mert nála azon rendkívüli körülmények, mint a hireveszettnél, nem forognak fon. Az ismeretlen tartózkodásu örökösre nézve indokolt lehet az örökség visszautasításának vélelme, de a távollevőre csak az a vélelem állhat meg, hogy olyan körülmények közé jutott, melyek érdekei megvédésére képtelenné teszik, vagy hogy meghalt. Az első vélelem mellett igazságtalan őt jogvesztéssel sújtani s e véletlent esetleg saját örökösei kárára idegenek javára felhasználni. A halál vélelme esetében ped'g mi indokolja azt, hogy törvényszerű holttányilvánitás nélkül, mint nem-élőnek jogai egyszerű hirdetményi felhívás alapján úgyszólván megsemmisíttessenek ? Minő visszásság volna abban, hogy a hireveszett gyermekei ugyanannak saját vagyonát csak hosszú idő és szigorú holttányilvánítási eljárás után vehessék át mint örökösök; de eltűnt apjuknak saját szülői utáni örökségét sokkal hamarabb elörökölnék, vagy éppen