Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 4. szám

33 6 Dr. Magyary Géza a megfelelő készpénzbeli érték kifizetése mellett.25 Ha a rokonok egyike, kik a vagyont együtt szerezték, fiukat, a másik leányokat hagyott, ezek egyszerre örököltek, mert ez esetben a leányok a fiuk helyét pótolták. De ha az ily leányok után ismét fiuk és leányok maradtak, ez esetben amazok ez utóbbiakat már kizárták.20 A fiag kihaltával azonban a nőág mindig örökölt; miért is az utolsó fiágbeli birtokosnak nem állott jogában az ősiről szabadon rendelkezni.'27 4. Végül az ősi és a szerzeményi vagyon különbségén alapult a jobbágyok öröklési joga is. A jobbágy öröklési joga e korban mar határozott alakot nyert; s tekintve azt, hogy szabályai a Hk.-be felvétettek, .szabályozása országos volt. noha maga a Hk. meg egyes particularis jogok fenállasára utal.28 A jobbagy minden vagyonában örököltek első sorban lemenői, fi- és nőneműek egyaránt.29 A leányoknak azonban szerzeményi ingókból csak kiházasitas járt.30 Lemenők nemlétében a Hk. III. 29. I. §-a fivérek s egyéb oldalági rokonok (fratres et consanguinei ab eodem stipite derivati) örökléséről szól. Ebből azonban korántsem következtethető, hogy a felmenők a jobbágyi javakban egyáltalában nem örököltek volna. Hogy a jobbágyi ősiben rendszerint nem örököltek, a dolog természetéből folyt; azonban nem lett volna ok, hogy az örökhagyó szerzeményében sem örökölhessenek. Sőt ebből az 1840 : VIII. t.-cz. előtt is kizárták az összes oldalágiakat.31 Verbőczi az oldalági öröklésre nézve csak annyit mond, hogy az Örökhagyó ingó szerzeményében, a mennyiben fia nincs, örökölnek fivérei s más oldalrokonai.32 Ezen általános szabályból azonban korántsem következik az, hogy a jobbágyi szerzeményben való oldalági öröklésnél nem tekintették azt, vájjon a szerzemény osztályelőtti-e vagy utáni, hanem, hogy abban erre való tekintet nélkül az örökhagyó minden oldalági rokona örökölt. E feltevés ellenkeznék az 1840: VIII. t.-cz. 10. §-aval. A jobbágyi ősiben az odalagi öröklési rend azonos volt a mindkét ágbeli nemesi ősi vagyonban való törvényes öröklési renddel.33 E szabályok a Királyhágón innen 1840-ig, Erdélyben az osztr. polgári törvénykönyv behozataláig maradtak érvényben.34 Amott az 1840: VIII. t.-cz 2. § a szerint, «a jobbágyoknak minden ősi javaikban s végrendelet nélkül hátrahagyott szerzeményeikben 25 IV. Statútum 1. §. 26 U. o. 3. §• 'r< U. o. 2. §. 2» III. 30., 6. §. 29 Hk. m. 29 bev 3# U. o. 1. §. 31 Wenzel G. I. m. II. 438. 1. 32 Hk. III. 29., 1 §. 33 Wenzel G. I. m. II. 439. 1. 34 Wenzel, I. m. II. 439. J.