Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat-terveze.re 12 7 vehesse. Különben is az öröklési törvényjavaslat 374 § a az örökség visszautasításának szóbeli kijelentését a hagyatéki bíróságnál kifejezetten megengedi. A 9. §. a kézbesítésekről szol. Itt is elég volna a törvénykezési rendtartás és birói ügyvitel szabályaira uralni és csak taxatíve megállapítani a módosításokat illetve a kivételeket, mert jelen szövegezésében a szakasz részint feleslegest tartalmaz, részint nem meríti ki az általános szabály alőli kivételeket. A 10—12 §§. a közjegyzők előtti tárgyalásokról szólnak, de részint nem meritiK ki a követendő eljárás szabályait, részint feleslegest tartalmaznak. Helyesebb volna mindenekelőtt felsorolni azon tárgyalásokat, melyek rendszerint a közjegyzőkre bizandók. mintatörvenv egyes helyein kimondani azt, hogy melyeket végezhet a bíróság is, a mennyiben könnyebb megállapítani azon eseteket, melyekben a biró az ügy tárgyalását közjegyzőre bizza és bizhatja, mint azokat, melyekben a biró közvetlenül tárgyalhat, különösen figyelemmel arra, hogy nem ritkán fordul elő, midőn a biró egy vagy más irányban, egyik vagy másik féltől közvetlen íelvilágositást tarthat szükségesnek. Szerfelett késleltetné az eljárást, ha a biró minden alárendelt kérdésnek tárgyalás utján való tisztába hozatalát a közjegyzőre volna kénytelen bizni. Fóbb elveiben részletezni kellene a közjegyző előtti eljárást is. Tartalmaz ugyan a 10. §. a határnap és hely kitűzésére, az. érdekeltek megidézésére, az idézés tartalmára, a tárgyalástól elmararadás következményeire é> a tárgyalás módjára nézve intézkedéseket, de hiányzik magának az eljárás rendjének megállapítása. Ki kellene mondani, hogy a közjegyző mint birói megbízott által kibocsátott idézések kézbesítésére a törvénykezési rendtartás megfelelő szabályai alkalmazandók. A közjegyző előtt a tárgyalás kizárólag szóbeli. Csak a tárgyalás eredménye — értve ez alatt egyesség hiányában mindegyik fél igényének szabatos előadását és annak rövid indokolását is — iktatható jegyzőkönyvbe. Terjedelmesebb észrevételek Írásban melléklése megengedhető volna, de csak megjelent felek részéről. A 11. §. azon intézkedését, hogy bármely érdekelt, az első izben kitűzött tárgyalási határnapnak legfeljebb 60 napra való elnapolását követelhesse, nem helyeslem, mert ez sok esetben a többi érdekeltre nézve karral járhat. Helyesebbnek tartanám, ha a közjegyző hatalmaztatnék fel arra, hogy oly esetekben, midőn a kellően megidézett fél elmaradását jogkövetkezményekhez nem köti, 60 napig terjedhető halasztást engedélyezhessen belátása szerint. Különben a II. §. 3-ik bekezdése szerint rendelkezései a biróságnál tartandó tárgyalásokra is czéloztatnak alkalmaztatni. Ez okból czélszerübb volna a hagyatéki biróságnál való eljárást külön czimbe foglalni s annak hatályát megfelelő módosításokkal