Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/32 / 6. szám - A büntetőtörvénykönyy 92. §-ához

424 Farkas Lajos ebben sem találjuk módját a konkrét esetként felmerülhető téves intézkedések elhárításának. Az előzetes letartóztátás eseteiről és végrehajtásáról rendelkező 213 §. és következő §-aiban a rendőrhatóság, a kir. ügyészség és a kir. bíróságoknak előzetes latartóztatás elrendelhetését érintő jogköre ugyanazon egy fejezetben tárgyaltatik, s már a 221. §-ban az előzetes letartóztatás ellen érvényesítő felfolyamodásról találunk intézkedést. Igaz ugyan, hogy az előző 220. §-ban a vizsgálóbíró által elrendelt előzetes letartóztatást' végzés elleni felfolyamodásról van csupán érintés téve s igy a következő 221. §. okszeriileg az előbbeni §-nak kiegészítéséül tekintendő, igaz továbbá, hogy az előbbi 217. §. intézkedésében világos kijelentését találju1;, miként 48 órán tul a kir. ügyészségnél vagy rendőri hatóságnál a terhelt csak birósági határozat alapján maradhat előzetes letartóztatásban ; úgyde a ki a törvényt nem annak szellemében, nem összefüggő intézkedéseiben alkalmazza, a hivatkozott rendelkezés által könnyen azon magyarázatnak adhat helyet, mintha a rendőrség által alkalmazott előzetes letartóztatás ellen is helye lenne felfolyamodásnak. Nehogy a közölthöz hasonló eset előfordulhasson, óhajtandó, miként ez iránybana vádtanács s a nyomozó k. ügyészség közötti jogviszony félreértést nem tűrő határozottsággal nyerje szabályozását. Mert nem lehet és szabad soha szem elől téveszteni, hogy a törvény alkalmazásának joga nem mindig csupa törvénytudók, hanem igen gyakran csak törvénylátók kezében nyugszik. Utóbbiak közöttfőleg az előnyomozást teljesítő rendőrhatóságainkat értem.