Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

Az ontológiáról. (1887 február 12—14-én tartott előadás.) Irta CARRARA, fordította Dr. TARNAI JÁNOS. Uraim 1 Minden tudomány előadásának sarkköve: az anyagát szolgáltató tárgyak pontos osztályozása. Azért a büntető jogtudomány, mely a bűncselekményekkel foglalkozik csak, ugy végezheti szabatosan vizsgálatait, elméleti és gyakorlati fejtegetéseit, ha a bűncselekmények oly osztályozását bocsátja előre, mely állandó, mellőzhetlen meghatározásokkai kisérheti az egyes bünalakzatok vizsgálatát. E czélra irányozta elmélkedéseit Carmignani, s ez volt bámulatos működésének legszerencsésebb része. O mint lankadhatlan hive az ontologikus iskolának (mely az egyedül igazi, mivel sarktétele épen az, hogy a tárgyakat mindig lényegük szerint kell meghatározni) azon elven építette fel a büntettek osztályozását, hogy a bűntett a sértett jog minősége szerint határozandó meg. Ezen elv csalhatatlanságát a priori bizonyítja a legegyszerűbb okoskodás. A bűncselekmény lényege: a jog megsértése ; mert a mely cselekmény a jogot és vele a biztonság érzetét nem sérti, azt a törvényhozó nem tekintheti delictumnak és nem fenyegetheti büntetéssel, hacsak önkényes lenni nem akar. így tehát a sértett jog szerint módosulnia kell a belőle származó bűntett minőségének is; a mint a jog kisebb-nagyobb fontossága szerint változnia kell a bűntett mennyiségének is. De az iskolánk által hiven követett elv helyessége a posteriori is fényesen bebizonyul, ha egyenként végig megyünk mindazon elveken, melyeknek az idők folyamán más iskolák hódoltak, más tudósok kedveztek; mert ezen elvek mindegyike, alkalmazásában vizsgálva, a következő három fogyatkozás egyikében vagy többjében szenved: vagy elégtelen, vagy ö nk ényes, vagy megtévesztő. Ebből szükségkép következik, hogy az egyedüli elv, melytől a büntető jog művelője folytonos világosságot várhat, a nélkül, hogy valaha félrevezettetnék : a jogi objectivitás. b ó 1 leszármaztatott elv. Lássuk.