Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)
1889/31 / 1. szám
teljes elválasztását Ennélfogva a megyék bíráskodási joga is megszűnt és az egész birói hatalom gyakorlása elsőfolyamodásban átment az 1871 és 72-ben szervezett kir. törvényszékekre és járásbíróságokra. A megyéknek tehát csupán a kormányzásban való részvétel joga maradt meg és így az 1870: XLII. t. cz. határozataié jogokat" szabályozzák. Midőn a nevezett törvény a «törvényhatósági hatáskörről* intézkedik, e hatáskör csakis a fennebbi megszorításokkal értendő. A törvényhatósági hatáskört vagyis a megyék jogait három csoportra osztja az idézett törvény 1. §-a, midőn kimondja, hogy «a vármegyék, székely székek stb. mint önálló törvényhatóságok,10 jövőre is gyakorolni fogják a törvény korlátai között: a) az önkormányzatot ; b) az állami közigazgatás közvetítését; c) ezeken felül a törvényhatóságok egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik s kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül felterjeszthetik.* Hogy az a) és b) pnt alatt emiitett jogban mi foglaltatik, azt a 2. és 15. §. határozza meg közelebbről A 2. §. u. i. azt mondja, hogy : «Önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket (statútumokat) alkot; határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre ; tisztviselőit választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik ; a kormánynyal közvetlenül érintkezik.* Ezen jogok gyakorlásában nyilvánul tehát ma a megyék önkormányzata. A b) pont alatt emiitett állami közigazgatás közvetítését a 15. §. szabja meg olyképen, hogy: «A törvényeket és a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit a törvényhatóság területén a törvényhatóság hajtja végre saját közegei által.» Végre az árva- és gyámhatóságot is a törvényhatóság gyakorolja a törvényhatóság területén egy állandó központi árvaszék által (8. és 9. §.). Ezekben foglalhatók Össze a megyéknek az 1870 : XLII. t.-cz. által megállapított jogai. Látható, hogy sokkal csekélyebbek azok, 10 Az 1870: XLII. t.-cz. a «törvényhatóságok rendezéséről» szól, mely •törvényhatóság* kifejezés alatt nem csupán a vármegyék értetnek, hanem az u. n. szabad kerületek, a 16 szepesi város és hazánk némely nagyobb városai is. Ennek oka az, hogy mig 1848-ig illetve 1870-ig a szabad kerületeknek és a szab. kir. városoknak bizonyos privilegiált közjogi állásuk volt, addig az 1870 : XLII. t.-cz. nagy részben megszüntetve e privilegiált állást, ugyanazon elvek szerint rendezte azokat is, mint a vármegyéket. Innen van tehát, hogy a XLII. t -cz. rendeletei azon városokra és szab. kerületekre is szólnak. Az 1876. törvényhatósági rendezés tökéletesen, még névleg is, megszüntetett minden ilyen kiváltságot. A «törvényhatóság* kifejezés alatt mindig megyei törvényhatóságot értünk.
