Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)
1889/31 / 1. szám
A büntető törvény revisiójához 5 Magától értetik, hogy ideiglenesen, a kellő számú országos intézet felállításáig azon törvényszéki fogházak, melyek jelenleg a börtönbüntetés végrehajtására rendelvék, továbbra is e czélra szolgálhatnának. Azt hiszem, hogy ez uton sikerült büntetési rendszerünket, az olasz büntetési rendszertől ugyan eltérő, de azért nem kevésbbé elvi alapra fektetnem. Az elvi alap, mely az olasz rendszerben, mint láttuk, a büntetendő cselekmények benső természete, erkölcsi momentuma itt a büntetés tartama; azon kétségtelen igazság alapján, hogy a t rövid» és a c hosszú* tartamú szabadságbüntetések különböző végrehajtást igényelnek. Távol áll tőlem, a két rendszert benső értékére nézve összehasonlítani akarni. Az olasz rendszert az olasz tudományos óriások tekintélye födi. Ez természetesen az összehasonlítás gondolatának lehetőségét is a priori kizárja. De ha az eredményt tekintve azt látom, hogy az olasz rendszer kétféle országos intézeteket igényel, a mi, ha nem is kettős költséget, de mindenesetre jelentékeny költségtöbbletet is követel; s hogy az annyira fontos erkölcsi momentum az egynemű intézetek mellett is, az elitéltek elhelyezésénél s beutalásánál bizonyos fokig s a körülményekhez képest többé-kevésbbé mindig érvényesíthető : azt hiszem, hogy az általam ajánlott rendszer jobban felel meg szerény pénzügyi viszonyainknak, a nélkül, hogy a büntetés czéljainak, a cczélgondolatnak> megvalósítását veszélyeztetné. Az államfogház eddigi, aránylag ritka alkalmazása mellett nem tartozik a sürgős kérdések közé, s azért mellőzhető, habár nem hallgathatom el, hogy egy 15 évig terjedhető s folytonos henyélésben tölthető büntetés a «custodia honesta* eszméjének bármikénti előtérbe tolása mellett sem képezheti a büntetés mintaképét. II A szabadságbüntetéseket helyettesítő pótszerek. 1. A btkvek életbelépte előtti joggyakorlatunk önálló büntetésként ismerte a birói dorgálást. Megengedem, hogy ezen büntetés hazánkban s régi táblabiráinknál nem volt «tudományos abstractiók> eredménye, s hogy talán csak a «régi jó patriarchális viszonyok*, melyeket (nem mondom hogy mindig, de néha bizony indokolatlanul említenek gúnyosan) hozták magukkal. De ha ez igaz, ugy csak annál nagyobb dicsőségére válik a régi magyar birói karnak azon büntetés meghonosítása, a melyet már régebben egy oly jelentőségű s kiválóan tudományos btkvben, minő a toscanai btkv. s napjainkban ismét a legmodernebb elméletekben s az uj olasz törvényben is elfogadva találunk. A börtön levegője ragályos. Kézen fekvő okoknál fogva kétszerte ragályosabb éppen a legrövidebb tartamú szabadság-
