Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

ellenkező felfogás ellenkeznék a bünt. cselekményeknek a Btkvben történt határozott körvonalozásával.» De ezen érv homlokegyenes ellentétben áll a 2. sz. döntvényfőérvével. Ezen döntvény szerint a correctionalisált súlyos testi sértés azért büntetendő pénzbüntetéssel is, mert különben a törvény által nem ismert uj vétség teremtetnék : tisztán fogházzal büntetendő súlyos testi sértés vétsége; holott a törvény a súlyos testi sértésnek csak egyféle vétségét ismeri, és pedig olyat, mely fogházzal és pénzbüntetéssel is büntetendő. De hát, ha a correctionalisált laksértést hivatalból üldözendőnek mondja a m. k. Guria, nem teremt-e ez által uj, a törvény által nem ismert vétséget, mert bizonyos, hogy a törvény csak egyféle, és pedig indítványra üldözhető laksértés vétségét ismeri ? A kérdés elég gyakorlati fontossággal bir arra, hogy a 92. §. — ha a hármas felosztás megtartatik — erre vonatkozó határozott intézkedéssel kiegészíttessék.4 XII. 95. §. A 95. §-t törlendőnek tartom. Az eddigi gyakorlat végleg megállapította, hogy a 95. §. az u. n. eszmehalmazatra vonatkozik. Én ezen halmazatot, mint önálló büntetőjogi alakzatot el nem ismerem, de itt hivei ellenében elméleti jogosultságát tagadni nem akarom. Véleményem indokolását másutt keresem. És pedig ebben : Az eszmei halmazat vitás; hivei között is szerfelett vitásak az eszmei halmazat határai. De a mi nem vitás, a mit az eszmei halmazat legbuzgóbb hivei is ma már általánosan elismernek, az az, hogy az eszmei halmazat nem az absorptionalis, hanem a sulyosbitási rendszer alapján büntetendő. Épugy mint az anyagi halmazat; «csakhogy — azt mondják — valamivel enyhébben*. A tisztán gyakorlati czéiokat követni hivatott törvény szempontjából már most a kérdés arra megy vissza, vájjon az anyagi halmazat büntetési kerete olyan-e, mely az eszmei halmazatra is alkalmazva, ennek igazságos megbüntetését lehetetlenné tenné, vagy azon veszélyt rejtené magában, hogy az eszmei halmazat igazságtalan szigorral sújtathatnék. — A Btkv. 96. és köv. §-aiban az anyagi halmazatnál megengedett súlyosbítás oly mérsékelt, hogy ilyen veszélytől tartani absolute nem lehet. Hiszen, ha hódolva az általánosan elismert igazságnak, az eszmei halmazatot is a sulyosbitási rendszer alkalmazásával akarnók büntetni, s ily irányban reformálni a 95. §-t, alig képzelhető enyhébb súlyosbítás, mint az, mely jelenleg az anyagi halmazatot sújtja. A melyesetben a kellő arány szempontjából az anyagi halmazat büntetését kellene emelni, a mire pedig szükség fenn nem forog. 4 A kérdés helyes megoldása nézetem szerint az, hogy a correctionalisált vét ség pénzbüntetéssel is büntetendő, de viszont inditványi vétséggé is lesz. Ez a correctionalisatio alap eszméjének szükségszerű folyománya.