Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 2. szám

86 Dr. Plósz Sándor volna helyes a járásbíróság ítéleteivel szemben korlátolni. Itt a teljes felebbvitel szükségességét még a revisio in jure legnagyobb hívei is elismerik. Habár várható, hogy a felső biró gyakran fel fogja használhatni az elsőbiró előtt lefolyt tárgyalás és bizonyi­tásfelvétel eredményét, az egyesbiró által esetleg egyoldalú jogi felfogás alapján vezetett tárgyalás és eszközölt, illetve mellőzött bizonyitásfelvétel, mégis nem ritkán fog kiegészítésre, illetőleg pót­lásra szorulni. Különösen a bizonyitásfelvétel közvetlensége érde­kében sokkal czélszerübb azt a közelebb törvényszékre bízni, mint a távolabb kir. táblára. Ellenkező esetben oda jutnánk, hogy a bizonyitásfelvétel a felebbviteli szakban rendszerint megkeresés utján eszközöltetnék és pedig annyival inkább, mert a kisebb ügyek a költségeket, a melyekkel a közvetlen bizonyitásfelvétel a kir. tábla előtt jár, nem tűrik meg. Már pedig a bizonyitásfel­vétel közvetlensége azon fórum előtt, a mely a ténykérdés felett végleg dönt, esetleg nagy fontossággal bir. Ezt a bíróság tagjai­nak nagyobb jogi szakértelmével nem lehet pótolni. A kisebb ügyekben továbbá gyakran Írástudatlan és általá­ban kevésbbé müveit felek szerepelnek, kik ügyvédjüket csak szó­val informálhatják. Ezeket arra kényszeríteni, hogy a távoli kir. tábla székhelyén keressék fel ez ügyvédet, annyi volna, mint a felebbezhetést reájuk nézve sok esetben illusoriussá tenni. És ha meg is engedjük, hogy a fél magát a kir. tábla székhelyén kívül lakó ügyvéddel képviseltesse, az ügyvéd odautazása vagy a kettős informatió és ügyvédi képviselet mindenképpen aránytalan költsé­geket okozna. Es azután, eltekintve is ezektől, nagy kérdés, hogy a járás­birósági ügyek a kir. táblákon átlag számbavehetőleg jobban fog­nának-e elintéztetni, mint a törvényszékeken, a melyektől, — hogy ezen ismeretes és helyes argumentumot se mellőzzem,— elvárható, hogy azon ügyekben, melyekben véglegesen határoznak, különös gondossággal fognak eljárni. Ha a járásbirósági ügyek másodfokú elintézését a kir. táblákra bízzuk kétségtelen, hogy a kir. táblákat nagyobb számú személy­zettel kell ellátnunk. Ezzel szükségképen együtt jár, hogy a táblai bírákat nem válogathatjuk meg ugy, a mint ezt a kisebb létszám mellett tehetnénk. Lesznek tehát a kir. táblán, és pedig nagyobb számban, kevésbbéjó birák is. A kevésbbé jeles bírákat már most vagy megoszthatjuk az egyes tanácsok között, vagy pedig azok­ból, természetesen a járásbirósági ügyek részére, kevésbbé elité taná­csokat alakithatunk. Az előbbi esetben a kisebb ügyek átlag vala­mivel jobb ellátásban fognak ugyan részesülni, de e jobb ellátás ismét a nagyobbak rovására esik. Én a kir. táblák színvonalának ilyen leszállítását nem tudnám pártolni. Azt lehetne ugyan mon­dani, hogy én magam elismertem, hogy nem nagy baj, ha a tör­vényszéki tanács egy tagja kevésbbé tapasztalt biró. De először

Next

/
Oldalképek
Tartalom