Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 2. szám

86 Dr. Plósz Sándor volna helyes a járásbíróság ítéleteivel szemben korlátolni. Itt a teljes felebbvitel szükségességét még a revisio in jure legnagyobb hívei is elismerik. Habár várható, hogy a felső biró gyakran fel fogja használhatni az elsőbiró előtt lefolyt tárgyalás és bizonyitásfelvétel eredményét, az egyesbiró által esetleg egyoldalú jogi felfogás alapján vezetett tárgyalás és eszközölt, illetve mellőzött bizonyitásfelvétel, mégis nem ritkán fog kiegészítésre, illetőleg pótlásra szorulni. Különösen a bizonyitásfelvétel közvetlensége érdekében sokkal czélszerübb azt a közelebb törvényszékre bízni, mint a távolabb kir. táblára. Ellenkező esetben oda jutnánk, hogy a bizonyitásfelvétel a felebbviteli szakban rendszerint megkeresés utján eszközöltetnék és pedig annyival inkább, mert a kisebb ügyek a költségeket, a melyekkel a közvetlen bizonyitásfelvétel a kir. tábla előtt jár, nem tűrik meg. Már pedig a bizonyitásfelvétel közvetlensége azon fórum előtt, a mely a ténykérdés felett végleg dönt, esetleg nagy fontossággal bir. Ezt a bíróság tagjainak nagyobb jogi szakértelmével nem lehet pótolni. A kisebb ügyekben továbbá gyakran Írástudatlan és általában kevésbbé müveit felek szerepelnek, kik ügyvédjüket csak szóval informálhatják. Ezeket arra kényszeríteni, hogy a távoli kir. tábla székhelyén keressék fel ez ügyvédet, annyi volna, mint a felebbezhetést reájuk nézve sok esetben illusoriussá tenni. És ha meg is engedjük, hogy a fél magát a kir. tábla székhelyén kívül lakó ügyvéddel képviseltesse, az ügyvéd odautazása vagy a kettős informatió és ügyvédi képviselet mindenképpen aránytalan költségeket okozna. Es azután, eltekintve is ezektől, nagy kérdés, hogy a járásbirósági ügyek a kir. táblákon átlag számbavehetőleg jobban fognának-e elintéztetni, mint a törvényszékeken, a melyektől, — hogy ezen ismeretes és helyes argumentumot se mellőzzem,— elvárható, hogy azon ügyekben, melyekben véglegesen határoznak, különös gondossággal fognak eljárni. Ha a járásbirósági ügyek másodfokú elintézését a kir. táblákra bízzuk kétségtelen, hogy a kir. táblákat nagyobb számú személyzettel kell ellátnunk. Ezzel szükségképen együtt jár, hogy a táblai bírákat nem válogathatjuk meg ugy, a mint ezt a kisebb létszám mellett tehetnénk. Lesznek tehát a kir. táblán, és pedig nagyobb számban, kevésbbéjó birák is. A kevésbbé jeles bírákat már most vagy megoszthatjuk az egyes tanácsok között, vagy pedig azokból, természetesen a járásbirósági ügyek részére, kevésbbé elité tanácsokat alakithatunk. Az előbbi esetben a kisebb ügyek átlag valamivel jobb ellátásban fognak ugyan részesülni, de e jobb ellátás ismét a nagyobbak rovására esik. Én a kir. táblák színvonalának ilyen leszállítását nem tudnám pártolni. Azt lehetne ugyan mondani, hogy én magam elismertem, hogy nem nagy baj, ha a törvényszéki tanács egy tagja kevésbbé tapasztalt biró. De először