Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 2. szám

Hatáskör és felebbviteli bíróság az egyesbirósági eljárásban 81 ingatlannak mai nap sem oly különös gazdászati, sem oly különös politikai jelentősége nincs, a mely különös védelmét megokolhatná. Irányadó a pénzérték. Ha pedig az ingatlant gazdászatilag stabilisabbnak tekintjük is, mint az ingót, akkor miért teszünk különbséget, hogy a telekkönyvi hatáskör abnormitásait ne is említsük, az ingatlan tulajdona és megszerzése iránti perek között. Gazdászatilag épugy védelemre szorul és épugy védelmet igényelhet a vevő, kit az eladó nem akar a birtokba beereszteni, mint a tulajdonos, kitől szomszédja egy év előtt egy darab földet elfoglalt, továbbá a tulajdonos az állítólagos vevő ellen, ki egy kétes érvényű szerződés alapján perel, mint a tulajdonos, az állítólagos tulajdonos ellen. Es azután ne áltassuk magunkat. Földbirtokosa' ink, a kisebbek ugy mint a nagyobbak, nem kétes tulajdoni perek és kétes érvényű elidegenítési szerződések miatt szoktak ősi birtokuktól elesni, hanem adósságcsinálás és ebből eredő kényszerű elidegenítési szerződések és árverések folytán. Ha valaki a földbirtokosokat a peres eljárás alapossága által akarná megvédeni, akkor arról gondolkozzék, hogy miként lehessen adóssági pereiket különös alapossággal megvizsgálni. Felhozatott, hogy az u. n. birtokperek azaz helyesebben a birtokbiróság hatáskörébe utasított perek «a fenforogható ténykörülmények, illetve bizonyítékok nagy mennyisége és szövevényessége miatt nem alkalmasak arra, hogy a sommás eljárás szabályai szerint gyorsan megvitatva és ügyvédi közbenjárás nélkül is kielégitőleg elintéztethetnének». Erre az okoskodásra mindenekelőtt azt kell megjegyeznem, hogy általában véve helytelen, az ügyeket a priori egyszerűekre és bonyolultakra osztani, és a hatáskörnek az egyes és társasbiróságok közötti megosztását erre alapítani. Egy egészen ártatlannak mutatkozó adóssági keresetből a legbonyolultabb per fejlődhetik, a mely ugyancsak próbára teszi emberét. És tudvalevőleg éppen a mindennapi élet apró ügyei azok, a melyek bonyolódott tény- és jogkérdéseket hoznak felszínre. Ha a kisebb ügyekben a percsomó nem nő oly nagyra, mint a nagyokban, ugy ennek oka korántsem mindig az egyszerűségben rejlik, hanem többnyire abban, hogy ezekre a felek nem fektetnek oly nagy súlyt, ezekben nem kapaszkodnak minden íűszálhoz, a mely azután az írásbeli per talajában terebélyes fává fejlődik. A mi pedig a birtokbirósági ügyeket illeti, ezek éppen nem tartoznak a szövevényes ügyek közé. t. i. mai nap, mert a régi elmúlt viszonyokra természetesen nem alapithatjuk mai bírói szervezetünket. Az ingatlanra vonatkozó dologi jogi szabályok általában egyszerűek. Különösen a telekkönyvi intézmény volt az, a mely a dologi jogi viszonyokat igen egyszerűsítette. A bonyodalmak, melyek mégis felmerülhetnek, néma szorosan vett dologi jogi kérdésben rejlenek, hanem többnyire a jog más teréről kerülnek a perbe. Ezektől azonban a járásbíróságot nem kíméljük meg az által, hogy a bir Magyar Igazságügy 1888. XXIX. 2. 6