Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)
1888/29 / 1. szám
A munkások baleset elleni biztosításának stb. 9 tási teher a munkaadóra hárittassék, másrészt arra, hogy olcsóbb és gyorsabb legyen az eljárás. Nadaud-val szemben ellenkező álláspontot foglal el és ellenkező érdekeket képvisel Penleveynek 1882. évi január 14-én beterjesztett javaslata. Állambiztositó intézet alapítását kívánja, melynél minden munkás, díjfizetés mellett, biztosithatja magát. Ha baleset következik be, az intézet perlendő és ha az Ítélet a munkaadó vétkességét constatálja, ez tartozik felelősséggel ; ha a munkás vétkessége constatáltatik, nem nyujtatik semmi kártérítés, ha pedig sem a munkaadó, sem a munkás vétkessége nem igazoltatik, az intézet — az állam — felelős. A biztosítási dij évenként 2 frankot tesz, a hiányt az állam fedezi. Alig egy hó múlva, 1882. február n-én, Faure képviselő két törvényjavaslatot terjesztett be. Az egyik, «tendant a établir et á régulariser la responsabilité en matiére d'accidents de fabrique ou de toute exploitation industrielle, agricole ou commerciale», valamennyi munkaadó felelősségének szigoruabb alapokra fektetését és meghatározott kártalanítások Szabályozására czéloz. A munkaadót felelőssé teszi minden balesetért, mely a munkást munka közben éri. Egy esetet kivéve, ha a balesetet harmadik személynek oly büntette vagy vétsége idézte elő, melyért felelősségre vonható. Meghatározza keresetképtelenség és halál esetére a munkaadó által a károsultnak vagy özvegyének és gyermekeinek illetve szüleinek nyújtandó kártérítési és járadék összegek maximumát. Megállapítja a választott bírósági eljárást. A kártalanítási összege• ket, a járadékokat le nem foglalhatóknak és át nem ruházhatók nak határozza. Munkaadó és munkás közt a törvényes határozatok kijátszására czélzó minden egyezmény érvénytelen. A második javaslat a munkaadók biztosítását tárgyazza. Állami garantia mellett biztosító intézet alapítandó a munkaadóknak biztosítására az első javaslat által reájuk hárított felelősséggel szemben. Collectiv biztosítás valamennyi munkásra, koczkázati „osztályok szerint fizetendő praemiák mellett. /^V A képviselői kamara valamennyi javaslatot egy külön bízott-v > >^ ságnak adta ki. A bizottság 1882. november n-én beterjesztette jelentését, mely a többi javaslatok mellőzésével, Faure törvényjavaslatait, a munkások előnyére megejtett néhány módosítással, elfogadásra ajánlja. A kamara három napig tartó heves vita után a bizottsági javaslatot ujabb tárgyalás végett ismét a bizottsághoz utasította. A bizottság a javaslatokat ujabb tárgyalás alá vette. Nadaud tervezetéből magáévá tette azon határozatot, hogy a bizonyítás a munkaadót terheli, de Nadaud javaslata ellenére a munkaadót nemcsak az esetre kívánja a felelősség alól felmenteni, ha a munkás vétkességét bebizonyítja, hanem akkor is, ha a balesetet vis major idézte elő. A munkaadó azonban ily ese-