Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)
1888/30 / 1. szám - Bologna
A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése stb. 9 nek különböző stádiumaiban különböző elemekből állt. De vannak általános ismérvei is, melyek mindig meg voltak benne Ily általános ismérv, hogy a vármegye minden időben a vidéki kormányzat szerve volt szemben a központi kormányzattal; egy második az, hog3'- épen e miatt mindig feltételezett egy központi hatalmat, melytől kisebb-nagyobb mértékben függött. Ha e két ismérvét a vármegyének szem előtt tartjuk, azt a keresett első nyomot sem előbb, sem utóbb nem találjuk, mint a Szt. István alkotmányában, illetőleg az általa létrehozott várszerkezetben. De nézzük a történelmet. A vármegyék keletkezésének kérdése körül fejlődött elég terjedelmes irodalomban találunk nagybecsű munkákat, melyeknek tudós szerzői a Szt. István előtti korból, mint p. jeles történetirónk Horváth Mihály, vagy épen Árpád idejéből, mint a kiváló Bartal György, származtatják a várszerkezetet, vagy épen magát a vármegyét is. Ez irók különösen Béla király névtelen jegyzőjének és Constantinus Porphyrogenitának tanúságára támaszkodnak. De halljuk az idézett szerzőket. Bartal György1 elmondván előbb, hogy őseink már bejövetelökkor találtak itt néhány várat, igy adja elő a vármegyék keletkezését: «Castris his suus singulis miles et territórium assignatum; populi vero, qui adductus est, officia descripta. Castrorum hujus modi numerus prolatis Hungáriáé terminis auctus, et quod Belae Regis Nótárius testatur, Bars, Borsod et Zólyom a Borsio, Commaromium ab Oluptulma, Chongradinum Etheo, Szabolchium Szabolcho exstructa sunt. Ab his deinde provinciám singulis adjectam Megye, Vármegye, dicere sensim invaluit, stb. . . . Ex quibus apparet, de Comitatibus seu Castris Constantinum Porphyrogenitam populariter, Notarium Belae Regis literate loqui; ac illum quidem ex ore vulgi audituque, hunc ex certa litterarum explanatione accepta, in médium adferre; tamen vei sic convenire inter utrumque : Hungáriám in plures provincias pro fluminibus, rectius : castris fuisse iam Arpadi aetate divisam». Magára a vármegyei szervezetre vonatkozólag pedig ezt olvassuk müvének 22. §-ában : «Gentibus Constantino Porphyrogenitae, vulgoque ut commodum diximus, pro fluminibus distinctis praeter Magnum Principem, alios item praefuisse Magistratus Augustus scriptor idem testatur, ut novo approbet argumento fidem Notarii Belae regis, cui Magistratus hi Primates, Rectoresque sonant, quod non privata dominica, sed publica Moderatoris auctoritate provinciáé castrorum praefuerant. Ex classico igitur consentienteque duorum maximi nominis scriptorum testimonio Institutum comitatuum, quod non rationi solum, sed divinae rationi Kollarius jure tribuit, Arpadum auctorem habet». 1 Commentariorum ad Históriám status jurisque Regni Hungáriáé czimü müvében 128. 1.
