Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/30 / 1. szám - Bologna

4 Bologna kellékeinek kitűnősége: mind ez erősen vonzotta a külföldieket. De az egyetem óriás tekintélyének okát első sorban a bolognai doctorok szellemi munkájában kell keresnünk. Már Irnerius előtt igen nagy irodalommal dicsekedhetett kivált az olasz jogtudomány és Odofredus kétségtelenül tévedett, midőn azt irta, hogy Irnerius «primus fűit qui fecit glossas in libris nostris*. Az ujabb búvárok (Ctiiappelli, Fitting) kimutatták hogy a római jog rendszeres magyarázata egész a XI. századig felvihető, s hogy midőn Irnerius tanítani kezdett, gazdag irodalmi élet létezett már Olaszországban. Csak igy magyarázható meg, hogy az első glossatorok sikere oly gyors és általános volt. Ok igen tehetséges mesterek voltak, kiknek magyarázata különösen a világosságban remekelt; de kétségtelen, hogy másutt is, kivált Francziaországban, tanították a jogot, és talán ép oly jól, mint Bolognában. Némelyek előadásaik és irataik alaki tökélyének tulajdonították nagy hatásukat; de ez inkább onnan származik, hogy ők voltak az elsők, kiknek tanítását tisztán tudományos szellem hatotta át. A ravemai tanárok függetlenségük által tűntek ki, mely nemcsak politikai téren (a pápai székkel szemben) hanem a jogtudományban is érvényesült. Petrus Crassus hatalmasan védelmezte IV. Henrik jogait a pápaság ellen s a rómii jog alapján vitatva a fejedelmi hatalom eredetét és czímeit, tanulmányainak tárgyát közjogi fontosságra emelte. Egészen szabadon kezelték a római jogot; longobard elemeket, valamint uj szokásjogot vittek bele. A juris conditor ók utódainak tekintették magukat, kiket megillet a jus respondendi, s ennéllogva igényt tartottak uj szabályok felállítására és a régi jogtól való eltérésre is, amennyiben ezt a méltányossággal ellenkezőnek tartották. így a XI. század folyamában eredeti, szabad jogtudomány fejlődött ki Olasz és Franciaországban ; elegyítette a római alapokat az ujabb eszmékkel. Ezen iránynyal szemben Irnerius a római jog orthodox irányát képviselte. A justiniani jogkönyveket fölébe helyezte minden bölcseleti és gyakorlati törekvésnek. Neki és utódain ik a justiniani jog a jog; iskolája nem gondolt azzal, hogy a gyakorlat vagy egyes ujabb statútumok mit rendelnek : ignorálták, elutasították. Ok csak a római jogot ösmerik s szerintük a gyakorlatnak ehhez alkalmazkodni köteles. Az eltéréseket egyszerűen tudatlanságnak jelentik ki. így vált Bologna a legtisztább római jog müvelésének székhelyévé s általános lett a meggyőződés, hogy e tudomány alapos ismeretét egyedül Bolognában lehet elsajátítani. Ez az oka, hogy a világ minden részéből tömegesen zarándokoltak oda a jogászok s hogy az egyébütt keletkezett egyetemek szervezete a bolognai jogiskoláét fogadta el mintául. Innen indult ki a római jog egyetemes jelentőségének gondolata is s ezen alapon ment végbe annak utóbb bekövetkezett receptiója.